Spanyolország ítélje el az izraeli támadásokat és jelentse fel Benjamin Netanjahut háborús bűnökért – követelte a szociális jogokért felelős szélsőbaloldali miniszter, Ione Belarra. Az ügyvivő tárcavezető határozottan úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak és az USA-nak nem kellene elfordítania a fejét és háborús bűnökben cinkosságot vállalnia Izraellel, hanem az összes létező diplomáciai eszközzel azon kellene dolgozniuk, hogy megteremtsék a békét a közel-keleti régióban. Szavaival igyekezett nyomást gyakorolni a kormányra és az EU-ra is, hogy ítéljék el Izrael palesztinai megszállását és az elnyomás politikáját.
Belarra hozzátette azt is, hogy véleménye szerint Izrael tervezett népirtást hajt végre a Gázai övezetben.
Nem sokkal később az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) másik képviselője, Alberto Garzón hivatalos levélben követelte a külügyminisztériumtól, hogy Spanyolország vezesse az Európai Uniót egy olyan útra, amelyen elítélik az izraeli támadásokat. Úgy fogalmazott:
Nem lehetünk pusztán szemtanúi annak, ahogy Izrael a Gázai övezet szárazföldi inváziójára készül azzal a céllal, hogy elpusztítsa azt, ahogyan azt saját katonai parancsnokai is kijelentették.
Izrael nem hagyta szó nélkül a Podemos képviselőinek radikális megnyilvánulásait, sőt a madridi nagykövetségen keresztül követelte Pedro Sánchez ügyvivő szocialista miniszterelnöktől, hogy marasztalja el koalíciós kormányának tagjait erkölcstelen és szégyenteljes kijelentéseik miatt, amellyel ráadásul veszélyeztetik a spanyolországi zsidó közösség biztonságát.
Az izraeli kormány mélyen aggasztónak minősítette, hogy egy olyan időszakban, amikor Izrael gyászol a Hamász barbár támadásai miatt elvesztett ártatlan életek miatt, a spanyol kormány egyes tagjai úgy döntöttek, hogy igazodnak ehhez az ISIS-típusú terrorizmushoz.
A nagykövetség szerint az Unidas Podemos minisztereinek kijelentései nemcsak abszolút erkölcstelenek, hanem ezáltal egyre több antiszemita incidens és támadás veszélyének teszik ki a spanyolországi zsidó közösség tagjait.
A spanyol kormány végül nem kért elnézést, hanem visszautasította az izraeli nagykövetség nyilatkozatában megfogalmazott hazugságokat. A külügyminisztérium egy közleményben fektette le, hogy nem fogadja el a baloldali koalíciós kormány képviselőivel kapcsolatos alaptalan célzásokat, mert egy demokratikus államban bármely politikus kifejtheti saját álláspontját egy párt képviselőjeként.
A külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a spanyol állam álláspontja a Hamász által elkövetett terrortámadásokkal kapcsolatban egyértelmű: nyíltan elítéli azokat és követeli a túszok feltétel nélküli, azonnali szabadon bocsátását. Emellett Spanyolország szerint Izraelnek joga van
megvédenie magát a nemzetközi és humanitárius jogrendszer keretein belül. Ugyanakkor a minisztérium kiemelte, hogy meg kell különböztetni a palesztin lakosságot a Hamásztól, vagyis meg kell védeni Gáza polgári lakosságát és biztosítani kell nekik az életben maradáshoz szükséges alapvető ellátásokat.
Végül lefektették azt is, hogy Spanyolország álláspontja szerint az egyetlen életképes megoldás a stabilitás megteremtésére a régióban az, ha két állam békében és biztonságban él egymás mellett.
Nem a háború az egyetlen fesztültségforrás
Miközben Izrael és a Hamász között dúl a fegyveres konfliktus, addig Spanyolországban a kormányalakítás körül óriási a feszültség. Bár elvesztette a választásokat, mégis a szocialista Pedro Sáncheznek kellene október végéig megkötnie a szükséges parlamenti szövetségeket ahhoz, hogy az ország újra stabil kormányzás alá kerüljön. Mivel az Unidas Podemost is tömörítő Sumar a szocialisták legfőbb szövetségese, ezért a párt vezetője meg is ragadta az alkalmat arra, hogy újabb követelést támasszon Sánchezzel szemben. Yolanda Díaz közölte, hogy csak akkor segítenek Sánchez miniszterelnöki beiktatásában, ha a szocialista kormány elismeri Palesztinát önálló államként.
A szocialista párt (PSOE) elutasította a Sumar kérését és nem hajlandó ezt a kritériumot belefoglalni a kormánymegállapodásba. Kijelentették, hogy a Palesztin Állam elismerése mellett állnak, de csak addig, amíg azt az Európai Unió keretei megengedik.
Borítókép: Izraeli katonák harckocsival és páncélozott csapatszálltó járművel a libanoni határ térségében, Észak-Izraelben 2023. október 16-án (Fotó: MTI/EPA/Ajal Margolin)
