A külföldi befektetők ugyanakkor csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban, ahol az úgynevezett csernozjom, azaz
a feketeföld értéke az aranyéval vetekszik.
Bár 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben Ukrajnában, 2014 után mégis változni kezdtek a birtokviszonyok. A földeladási moratórium ellenére 2016-ban tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában, amely 2022-re már 3,4 millió hektárra nőtt.
Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát. A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában. Ahogy azt az Australian National Review-ra hivatkozó V4NA is megírta, az egyaránt amerikai Cargill, DuPont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel, ami az összes szántóterület 28 százalékának, vagyis csaknem egyharmadának felel meg.
S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már
Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”
Természetesen nem az Egyesült Államok az első, amely felfigyelt az ukrán termőföldekre. A V4NA által idézett Wall Street Journal szerint Kína már 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára, vagyis az ország teljes földterületének öt százalékára.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!