Tudom, hogy sok a kérdés, és óriási a csalódottság. […] De most a háborúnak van az ideje. Nem hadműveletnek, hanem háborúnak! – figyelmeztetett az izraeli vezérkari főnök. Szavainak üzenete, hogy felelősöket keresni még korai – mégis sokakban fogalmazódott meg a kérdés: hogyan volt ez lehetséges? Hogyan lephették meg ennyire a világ egyik legjobbjának hitt titkosszolgálatát és hadseregét?
A Vaskupola
Szombat hajnalban rakétaesőre ébredtek az izraeliek, a Gázai övezetből több száz rakétát indítottak a környező települések ellen. Már az első jelentések is sikeres találatokról és halálos áldozatokról szóltak, ezért úgy tűnhetett, a Vaskupola védelmi hálóján lyukat találtak. Leszerepelt volna a korábban sokszor bizonyított izraeli rakétaelhárító rendszer?

A palesztinok már 2021-ben, az úgynevezett „rakétaháborúban” próbálkoztak azzal, hogy túlterhelik a Vaskupolát. Két évvel ezelőtt néhány nap leforgása alatt közel ötezerszer nyitottak tüzet, a terrorszervezetek azzal számoltak:
ha megfelelő mennyiségben és gyorsasággal lőnek, akkor előbb-utóbb rést találnak a pajzson.
Ebben a versenyfutásban kulcsfontosságú tényező az idő, hiszen az izraelieknek olykor 15–90 másodpercük van óvóhelyre húzódniuk. Már akkor bebizonyosodott, hogy tökéletes védelem nem létezik, de a hivatalos jelentések szerint a Vaskupola 90 százalék fölötti hatékonysággal dolgozott.
Csodafegyver nincs
Izraelt összesen tíz ilyen rendszer védi, mely három részből áll: egy radarállomásból – egyébként Magyarország is a Vaskupola radarrendszerét vásárolta meg –, egy irányítóközpontból és egy tüzelőállásból. A stratégiai pontokon felállított légvédelmi rendszerek nagyjából 4–70 kilométeres körzetben minden rövid hatótávú célpontot, például rakétákat, tüzérségi lövedéket, drónokat képesek hatástalanítani, az időjárási körülményektől és napszaktól függetlenül. A radar a kilövést követően néhány másodperc alatt nem csupán észleli a közeledő fenyegetést, de röppályájából azt is képes kiszámolni, hogy várhatóan hova fog becsapódni – ha pedig nem lakott területet veszélyeztet, nem avatkozik közbe. Ez a képessége több okból is lényeges. Egyrészt mert a lövedékek hatástalanítására úgynevezett Tamir rakétákat lőnek ki, melyek egyébként a célpont mellett robbannak fel. Egy ilyen rakéta viszont akár hatvanezer dollárba, tehát 18 millió forintba (egyes becslések még magasabb árat emlegetnek) is belekerül, tömeges használatuk tehát meglehetősen drága. Másrészt azért, mert egy tüzelőállás húsz rakétával van felszerelve, így a rendszer könnyen túlterhelhető lenne.