– Magyarország és Moldova az elmúlt több mint másfél esztendőben folyamatosan szembesül az Ukrajnában zajló háború azonnali és rendkívül súlyos következményeivel úgy, hogy a háború kitörésében semmilyen felelősség nem terheli őket – fogalmazott Szijjártó Péter szerdán a moldovai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatóján Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Moldova és Magyarország is nagy számú menekültet fogadott be annak összes anyagi terhével együtt. – Mindkét ország szenvedett az egekbe szökő energiaárak miatt. Mindkét országnak komoly kihívást jelentett azon infláció kezelése, amely nem saját magunk miatt, hanem egy külső tényező, a háború miatt következett be. Ráadásul Moldovát a földrajzi elhelyezkedése miatt még a részben leállított légi közlekedés következményei is sújtják – sorolta a háborús helyzet által okozott problémákat a tárcavezető.
Mind Moldova, mind Magyarország példája és helyzete világosan bizonyítja, hogy mennyire veszélyes a háború szomszédságában élni, és hogy milyen súlyos nehézségek adódnak abból, hogy itt élünk a háború szomszédságában. Éppen ezért mindketten azt szeretnénk, hogyha ez a háború most már minél előbb véget érne. Minél előbb véget ér a háború, annál kevesebb ember hal meg, és minél előbb véget ér a háború, annál jobban tudjuk csökkenteni a saját polgárainkra rakódó terheket
− mutatott rá Szijjártó.
A rendkívüli kihívásokkal terhelt helyzet kiemeli a gazdasági együttműködés fontosságát. Éppen ezért van annak jelentősége, hogy a tavalyi esztendőben – dacára mindenfajta nehézségnek – rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom, 43 százalékkal növekedett, elérte a 190 millió eurót, ezáltal kicsit hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a háború által jelentett gazdasági terheket csökkenteni tudjuk.
A moldvai piac vonzó a magyar beruházó vállalatok számára, a moldovai kormány korrektül áll a magyar beruházókhoz, segíti a munkájukat. Az OTP piacvezető pozícióban van a moldáv bankpiacon, és az elmúlt időszakban körülbelül 30 millió eurónyi beruházást hajtott végre az országban annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonalát növelje, a lehető legmagasabb szintű informatikai működést valósítsa meg. A magyar bank jelenléte és pozíciója egyúttal megteremti a lehetőségét annak, hogy a magyar vállalatok, magyar beruházók biztonságosan tudjanak üzemelni Moldovában.
A Richter révén a magyar gyógyszeripari termékek is komoly piaci részesedésre tettek szert, a magyar export egy jelentős részét ezek a termékek teszik ki.
– Moldova az Európai Unió egyik tagjelöltje, Magyarország pedig mindig is támogatta az európai integrációs törekvéseit. Mi azt gondoljuk, hogy a versenyképességét drámai módon elveszítő Európai Unió számára az egyik remény a megerősödésre a bővítésen keresztül jön – emelte ki a külügyminiszter.
Azt gondoljuk, hogy Moldova integrációja segítené az Európai Unió erősödését, ezért ahogy eddig is, ezután is minden támogatást megadunk Moldovának az európai integrációs folyamatában, és fontosnak tartjuk, hogy amikor majd valamikor az idei év vége felé döntést kell hozni arról, hogy mely országokkal kezdődjenek meg a valós csatlakozási tárgyalások, akkor az országokat egyenként értékeljük, és egyik ország se tarthassa vissza egy másik ország csatlakozási folyamatát
− utalt Ukrajna tagjelöltségére.
A magyar álláspont szerint minden ország teljesítményét egyenként kell értékelni, és nem szabad, hogy például Moldova csatlakozása azon múljon, hogy Ukrajna milyen tempóban tud előrehaladni az integrációs folyamatban – magyarázta Szijjártó, hozzátéve, hogy Moldova jó ütemben halad ezen a téren.
– Mivel az ukrajnai háború miatt rendkívüli gazdasági kihívásokkal szembesül az ország logisztikai, szállítási, kereskedelmi szempontból is, ezért támogattuk, és jövőben is támogatni fogjuk, hogy mindaddig, amíg az ukrajnai háború zajlik, Moldova számára az Európai Unió teljes vámmentességet biztosítson – zárta beszédét a magyar külügyminiszter.
Moldova miniszterelnök-helyettese, Dumitru Alaiba kifejezte örömét, hogy immár ötödik alkalommal ül össze a két ország gazdasági közös bizottsága. Mint elmondta, az elmúlt három évtizedben hatalmas fejlődésen mentek keresztül a magyar–moldáv kapcsolatok, és Moldova számára rendkívül fontos a kereskedelmi és gazdasági partnerség. Az elmúlt évek növekedése ellenére továbbra is van tér a fejlődésre. Jelenleg mintegy negyven magyar cég működik Moldovában mezőgazdasági, pénzügyi, informatikai és egyéb területeken, de tárt karokkal várják a további magyar befektetőket.
A moldáv kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy megreformálja, digitalizálja a vállalkozási környezetet, és ezáltal vonzóbbá tegye a külföldi, köztük a magyar befektetők számára.
Alaiba kitért az ukrajnai háborúra is, amelynek hatását szavai szerint mindkét ország nyögi, így különösen fontos, hogy az ülés során szándéknyilatkozatot írnak alá Magyarországgal az export ösztönzésére.
Moldova miniszterelnök-helyettese megköszönte Magyarország támogatását az ország európai uniós csatlakozásában, és hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a csatlakozási követelmények teljesítésére. Dumitru Alaiba reményét fejezte ki, hogy még az idén megnyithatják a csatlakozási tárgyalásokat. Jelenleg munkacsoportok dolgoznak a már meghozott reformok gyakorlatba való átültetésén.
Moldovának nincs más lehetősége, csak az európai integráció, és történetileg is Európában van a helyünk
– hangsúlyozta a minisztereknök-helyettes.
A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Alaiba elmondta, hogy Moldova gyakorlatilag száz százalékos függésben volt az orosz gáztól és elektromos áramtól, azonban az elmúlt két évben komoly lépéseket tettek a kiszolgáltatottság csökkentésére, elsősorban Romániával igyekeztek kapcsolatokat kiépíteni.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy
egyelőre nem tudnak róla, hogy magyar áldozata is lenne a Velence közelében történt buszbalesetnek, és reméli, hogy ez így is marad.
Az OTP-nek az ukrán „feketelistáról” való lekerülésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az a tény, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egy jó irányba tett lépés, viszont ezzel egyúttal gyakorlatilag elismerte, hogy mind a négy indok, amiért az OTP-t feltették a listára, megalapozatlan. Nevetséges azt állítani az OTP-ről, hogy Oroszország bankrendszerének egyik meghatározó szereplője, a piaci részesedése ugyanis 0,17 százalék. Mind a négy ok, amit az ukrán ügynökség megnevezett, hazug, nevetséges.
Ugyanakkor maga az eljárás aggodalomra ad okot, mert ahogy teljesen nevetséges indokok alapján felvették a bankot a feketelistára, ez bármikor megtörténhet a jövőben is. – Ezért a mai napon azt a kérésünket közöltük Ukrajna Budapest nagykövetével, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség delegációja minél előbb jöjjön el Budapestre, hogy tárgyalni tudjunk egy olyan megállapodásról, amely garanciát jelent arra, hogy a jövőben ilyen döntés nem születik. Erről szeretnénk mi egy írásos megállapodást elérni. Ha ez megszületik, akkor lehet mérlegelni a következő lépést – vázolta a magyar álláspontot Szijjártó.
Emellett az ukrán kormányzati ügynökségnek van egy szankcióra előterjesztett listája is, és ezen az OTP oroszországi vállalata és annak négy vezetője továbbra is szerepel, szeretnénk elérni, hogy lekerüljenek róla
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az európai uniós kohéziós források feloldásával kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy ezek a források nekünk járnak, a folyósításuknak semmi köze nincs a költségvetés módosításához.
Az európai szabályok szerint nekünk ezeket az európai uniós pénzeket ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem
– összegzett a magyar külügyminiszter.
Borítókép: Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (j) és Dumitru Alaiba, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyttese és gazdaságfejlesztési és digitalizációs minisztere (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
