Annak ellenére, hogy a brit és amerikai titkosszolgálatok már csaknem egy évtizede töretlenül támogatják az ukrán titkosszolgálat munkáját, most úgy látszik, hogy kezd meggyengülni a szervezetek között kialakult szövetség.
Az Egyesült Államok továbbra is a fő partner, de az ukrán források szerint az Egyesült Királyság elkötelezettsége aránytalanul nagy a hírszerzési szolgálat méreteihez képest. A felek azonban azt is hangsúlyozták, hogy bár a Nyugat nyújtotta a legtöbb segítséget, ez egyre inkább kétirányú utca. Az Oroszországon belüli ukrán humán hírszerzés, amely kihasználja a két ország közötti kapcsolatot, valamint az ukrán állampolgárok és szimpatizánsok ottani jelenlétét, különösen értékessé vált azok után, hogy a nyugati hírszerző tisztek kevésbé tudnak Oroszországba utazni.
A brit külügyminisztérium egyik forrása elismerte, hogy a körülmények miatt bizonyos típusú hírszerzési jelentések esetében még inkább az ukránokra kell támaszkodniuk a briteknek.
A helyszínen a bennfentesek szoros és gyümölcsöző kapcsolatról beszélnek. A Washington Post nemrégiben megjelent cikke azonban arról számolt be, hogy Kijev és a Nyugat között az utóbbi időben elkezdett növekedni a feszültség.
A nyugati aggodalmak egy része abban merült ki, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálaton, az SBU-n belül nem, vagy nagyon lassan haladnak a reformok, annak ellenére, hogy tavaly júliusban Zelenszkij elnök menesztette Ivan Bakanovot, az SBU vezetőjét, és bejelentette az ügynökség megtisztítását.
Azonban a titkosszolgálatok szerint sokkal fontosabbak a fenntartások azzal az ukrán stratégiával kapcsolatban, hogy a háborút nem csak katonai, hanem politikai célpontok bombázásával, illetve merényletek végrehajtásával Oroszországba importálják.
Kijev számításai szerint ezzel az oroszokat kezdik majd szembefordítani a háborúval, de Nyugaton sokan úgy vélik, hogy ez az ellenkezőjét eredményezheti, és Vlagyimir Putyin ukránellenes retorikájára játszhat rá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált a Washington Post cikkére, hogy régóta tudják, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok szoros felügyelet alatt állnak a brit és amerikai kollégáik által.
Ebben az összefüggésben félő, hogy Moszkva az Oroszország határain belüli támadásokat proxytámadásoknak tekinti, és közvetlenül a Nyugat ellen vág vissza. Tavaly Adam Smith, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy ez átlépi azt a határt, hogy részt veszünk-e a háborúban.
Végül, a moszkvai feltételezésekkel ellentétben nyugati politikai körökben az az érzés uralkodik, hogy Kijev nem teljesen átlátható a terveit illetően, és nem is hajlandó reagálni szövetségesei aggodalmaira.
Az ukránok számára persze másképp néznek ki a dolgok. Egy nyugalmazott ukrán hírszerző tiszt azt állította, hogy
azok az országok, amelyek a világ másik felén drónokkal ölik meg ellenségeiket, aligha panaszkodhatnak a mi módszereinkre. Ez egy harc Ukrajna túléléséért. A szövetségeseinknek nem kellene megpróbálniuk megkötni a kezünket, vagy átnézni a vállunk fölött
Emellett sajtóinformációk szerint Kijev nem lát okot arra, hogy változtasson stratégiáján vagy megközelítésén, mivel nem hiszi, hogy ez komolyan befolyásolná a nyugati politikát. Arra a kérdésre, hogy a háború finanszírozásáról az amerikai kongresszusban jelenleg folyó viták miatt lenne-e értelme békülékenyebb irányvonalat képviselni, egy ukrán diplomata elutasítóan azt mondta,
Bármilyen változás csak hónapok múlva lenne látható, és egyébként is, ami Washingtonban történik, annak semmi köze hozzánk, csak az amerikai politikához.
A Nyugat közvetlenül is profitál a hírszerzési kapcsolataiból, tekintve, hogy az SBU, a HUR és a SZRU mind rendelkezik saját hálózattal Oroszországon belül. Zelenszkij júliusban azt állította, hogy nincsenek titkaik a CIA előtt, és bár a gyakorlatban az ukránok nem osztanak meg mindent a szövetségeseikkel, minden bizonnyal értékes információkat nyújtanak, amelyekhez az amerikaiak nem jutnának hozzá, ha a kapcsolat kevéssé lenne baráti a szervezetek között.
