Elnöki mandátuma alatt Joe Biden többször is hangot adott saját véleményének a diplomácia és a nemzetbiztonság érzékeny ügyeiben, még olyan kérdésekben is, amelyekben tanácsadói és megbízottjai szigorú fegyelmet próbáltak fenntartani. Emiatt gyakran kellett magyarázkodnia az elnök stábjának, ez azonban úgy tűnik, Bident egyáltalán nem hatja meg, folytatja diplomáciai ámokfutását.
Kínai diktátor
Az Egyesült Államok régóta kritikusan viszonyul Kína emberi jogi helyzetéhez, és elítéli, ahogyan Peking bánik a tibeti és hszincsiangi etnikai kisebbségekkel. Emellett szorgalmazta a demokráciát Hongkongban, és elítélte a Tienanmen téri békés tüntetések erőszakos elfojtását 1989-ben, valamint a másként gondolkodók bebörtönzését Kínában. Ettől függetlenül ugyanakkor ritka, hogy amerikai politikusok – főleg elnökök – diktátornak bélyegezzenek kínai vezetőket.
Ez júniusban megváltozott, amikor Biden egy kaliforniai adománygyűjtésen váratlanul diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt.
Az eset a héten megrendezett Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés San Franciscó-i csúcstalálkozóján újból megismétlődött, amikor Biden egyeztetésüket követően újságírói kérdésre ismét lediktátorozta a kínai vezetőt.
Leváltani Vlagyimir Putyint
A másik ilyen eset Oroszországgal volt kapcsolatos. Miközben ugyanis az Egyesült Államok támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában, az USA soha nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban és nem nyújtott anyagi támogatást az orosz aktivistáknak, akik a demokrácia helyreállítására törekszenek az országban.
Biden 2022 márciusában, Varsóban tartott beszédével azonban alapjaiban változtatta meg ezt az álláspontot. Egy hónappal azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, Biden Lengyelországba látogatott, és a varsói királyi palota előtt tartott beszédében azt mondta, hogy a háború nem fog orosz győzelemmel végződni, és Putyinra utalva indulatosan úgy fogalmazott:
az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon!
A Fehér Ház később gyorsan tisztázta, hogy Biden nem rendszerváltásra szólított fel, hanem arra gondolt, hogy Putyin nem gyakorolhatja egyedül a hatalmat a térségben.
A kijelentéstől nem sokkal később még az amerikai szövetségesek is elhatárolódtak. Emmanuel Macron francia elnök a France 3 tévécsatornának adott interjúban azt mondta:
Nem használnék ilyen megfogalmazást, mert továbbra is tárgyalásokat folytatok Putyin elnökkel
Szaúd-Arábia fizetni fog!
A Közel-Kelet sem menekült a Biden-tornádó pusztítása alól. Szaúd-Arábia 1933 óta az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a térségben, ugyanis lehetővé tette, hogy Washington katonai támaszpontokat építsen a területén és kritikus fontosságú nyersolajjal látta el az Egyesült Államokat.
Cserébe az USA-nak szemet kellett hunynia a Szaúd-Arábiában tapasztalható emberi jogi helyzet és a terrorizmus állítólagos támogatása felett. Biden ezzel szemben a 2019-es és 2020-as elnökválasztási kampányában elítélte Dzsamal Hasogdzsi, a The Washington Post munkatársának, a szaúdi monarchia elkötelezett kritikusának meggyilkolását, akit az isztambuli szaúdi konzulátuson öltek meg.
Egy 2019. novemberi demokrata előválasztási vitán Biden azt mondta, hogy a szaúdiak meg fognak fizetni Hasogdzsi haláláért.
Elnökként azonban a Biden-adminisztráció mérsékelte a Rijáddal szembeni ellenséges magatartást. A kormányzat nyilvánosságra hozott egy amerikai hírszerzési jelentést, amely szerint Mohammed bin Szalmán koronaherceg jóváhagyta az Egyesült Államokban élő Hasogdzsi megölésére irányuló műveletet, ugyanakkor azt kommunikálták, hogy nem kívánják megbüntetni a szaúdi koronaherceget a gyilkosságban játszott szerepe miatt.
