Henry Kissinger volt az első a történelemben, aki egy saját maga által kidolgozott elméletet alkalmazott a gyakorlatban – mutatott rá lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Szerdán, századik életévében hunyt el az amerikai külpolitika egyik legmeghatározóbb alakja, a volt nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, Henry Kissinger.
Új nemzetközi rend
Nógrádi György elmondta, a legendás diplomata egész életét a biztonságpolitikának szentelte, ami nagyon figyelemre méltó és nehéz dolog. Kissinger 1923-ban született Németországban Heinz Alfred néven, zsidó családban. Származása miatt a család 1938-ban az Egyesült Államokba menekült, 1943-ban Kissinger amerikai állampolgárságot kapott. Három évig a hadseregben szolgált, majd a hírszerzéshez került. Tanulmányai során alapszakos, mesterszakos és doktori diplomát is szerzett, ezt követően nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvard Egyetemen. Az amerikai szakértő a Richard Nixon és Gerald Ford adminisztrációk tagjaként vezette a diplomáciai közeledést Kínához, segítette a tárgyalásokat Izrael és az arab országok között az 1973-as jom kippuri háború idején, továbbá fontos szerepet játszott a vietnámi háborút lezáró párizsi békeszerződésben.
A már említett elmélete teljesen új perspektívába helyezte az hidegháború kellős közepén rengeteg kihívással szemben álló amerikai külpolitikát.
Eszerint – így Nógrádi György – az akkori világban öt hatalom létezett: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nyugat-Európa, Japán és Kína. Közülük katonai értelemben Amerika mellett a Szovjetunió volt meghatározó, ennek következtében pedig először és utoljára az amerikai történelemben első helyre kerültek a szovjet–amerikai kapcsolatok. Kissinger emellett teljesen új Európa-politikát hirdetett.
Gyakorlatilag egy új nemzetközi rendet hozott létre
– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Rámutatott, Kissingert összes hibája és bűne ellenére elfogadta a világ. „Maradandót alkotott és kiváló szakértő volt” – hangsúlyozta Nógrádi György.
A kínai nép régi barátja
Kissingert a kínai állami média és kínai vezetők sora gyászolja. Ez nem meglepő, hiszen az egykori diplomata erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a hidegháborúban új szintre emelkedtek a kínai–amerikai kapcsolatok. 1971-es kínai látogatásakor Kissinger volt az első, aki kijelentette: az Egyesült Államok számára csak egy Kína van, ez pedig a Kínai Népköztársaság. Az „egy Kína” politika azóta is meghatározó része az amerikai–kínai kapcsolatoknak, noha az utóbbi időben a demokrata adminisztrációk tetteiben sokszor ez nem köszön vissza teljes mértékben.
Kínában van egy olyan fogalom, hogy a »kínai nép régi barátja«. Kissinger volt az egyedüli, aki ezt a címet megkapta
– mutatott rá Nógrádi György. Kínával ápolt remek kapcsolatát mutatja többek közt az is, hogy százévesen, idén nyáron Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására Pekingbe látogatott. Ekkor Hszi Csin-ping arról beszélt, hogy Washingtonnak a mostani helyzetben is figyelembe kellene vennie a Kissinger által szorgalmazott politika főbb pontjait.
Egy korszak vége
Tény, hogy Kissinger halálával egy korszak zárult le
– húzta alá a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette ugyanakkor, azt azért fontos látni, hogy az elmúlt években már egyre ritkábban folytatott aktív politikai tevékenységet. Nógrádi György arra is kitért, hogy jelenleg úgy tűnik, nincs Kissingerhez hasonló jelentőséggel bíró személyiség az amerikai külpolitikában.
Az amerikai külügyminisztériumban, a hírszerzésnél és a Pentagonban elképesztően tehetséges elméleti szakértők vannak, de egyiküknek sincs akkora nimbusza, mint Kissingernek
– hangsúlyozta. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, Kissinger egész karrierje során egyetlen elvet követett, azt, hogy mi az amerikai érdek. „Soha nem érdekelték a nagy nemzetközi elméletek, csak az amerikai érdek, és éppen ezért politizált rendkívül ügyesen” – zárta szavait.
Borítókép: Henry Kissinger volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter (Fotó: AFP/Mandel Ngan)
