A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy óriási volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország járuljon hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra.
„Természetesen ehhez a mai ülésen sem járultam hozzá, hiszen továbbra is tartjuk az álláspontunkat, hogy mindaddig, amíg nem kapjuk meg az ukrán korrupcióellenes ügynökségtől a garanciát arra, hogy nem ismétlődhet meg az, hogy az OTP-t vagy bármely magyar vállalatot koholt vádak alapján a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezik, addig nem tudunk előrelépni a kérdésben” – húzta alá.
„Volt, aki ezt méltatlannak nevezte, volt, aki botránynak, kikeltek ez ellen, de a helyzet az, hogy itt azt kértem az európai uniós kollégáktól, hogy ne vezessék meg a közvéleményt” – jelentette ki.
Mert ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az európai uniós tagországok, akik úgy döntöttek saját maguk, szuverén módon, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnába, ők ebből a pénzből kapják vissza a leszállított fegyverek árának egy részét
– mutatott rá.
Kiemelte: senki nem akadályoz meg senkit Ukrajna támogatásában, itt csupán arról van most szó, hogy az érintett államok nem kapják vissza a saját döntésük alapján küldött fegyverek árának egy részét.
„De még egyszer mondom, Magyarország nem fog hozzájárulni 1500 millió euró kifizetéséhez, amíg az ukrán korrupcióellenes ügynökség nem ad garanciát arra, hogy soha többé nem tesznek magyar céget, közöttük az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájára koholt, teljességgel igaztalan és sokszor nevetséges vádak alapján” – fogalmazott.
Szijjártó Péter kitért az ukrán európai uniós tagjelöltség kérdésére is, és úgy vélekedett, hogy az ország még nagyon távol áll a feltételek teljesítésétől, attól, hogy egyáltalán előrelépésről lehessen beszélni.
Hangsúlyozta, hogy az EU által is fontosnak tartott nemzeti kisebbségi jogok terén nemhogy előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, de a helyzet további romlása következett be.
Nemrég értesültünk arról, hogy az ukrán oktatási minisztérium körlevelet küldött az iskoláknak egy utasítással arra nézvést, hogy az államnyelvet, az ukránt nem csak az órákon kell használni, hanem a szünetben is, a tanárok és diákok közötti érintkezésben is
– tudatta.
„Tehát nemhogy az ukránok közelebb kerülnének az Európai Unió által elvárt feltételek teljesítéséhez, (.) hanem távolabb kerültek tőle, még rosszabb a helyzet. Ezt mi, magyarok a saját bőrünkön látjuk és tapasztaljuk” – fűzte hozzá.
A miniszter ezért kifejtette, hogy a kormány semmilyen előrehaladást nem tartana indokoltnak Ukrajna esetében. „Arról már nem is beszélve, hogy az Európai Uniónak a békét kellene vinnie az Európai Unión kívülre, és nem a háborút hozni magába az Európai Unióba” – fogalmazott.
„Egész biztosan hatalmas lesz itt is majd a nyomás. Én azt tartom igazán cinikusnak az ukránok részéről, hogy jól láthatóan semmilyen módon nem kívánják megoldani a számunkra fontos kérdéseket (.) Arra számítanak, hogy majd úgyis akkora lesz a nyomás a magyarokon, hogy végül be kell adják a derekukat” – közölte.
„Ezt nagyon szemtelen és cinikus hozzáállásnak tartjuk, semmiképpen sem a korrekt együttműködésre való szándék jeleként lehet ezt értelmezni” – összegzett.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagországok külügyminiszteri találkozóján Luxembourgban 2023. október 23-án
(MTI/EPA/Julien Warnand)
