Áll a bál a németeknél, ilyet is csak ritkán látni – megalázó vereséget szenvedett az LMBTQ-mozgalom

Pedig ha valahol, akkor Németországban tényleg imádják tövig nyomni a gázpedált a rögeszmék zsákutcájában.

LMBTQ Pride Fotó: Nagy Balázs Forrás: Magyar Nemzet

Tehát volna az a bizonyos „gendercsillag” vagy „genderkettőspont”, amely ugye azt a számos helyen (minimum informálisan) előírt nyelvhasználatot jelenti, amikor nemhogy külön szóval jelölik például az aktivistákat és az aktivistanőket, de a kettő között valamilyen speciális karakterrel (illetve szóbeli közlés esetén nagyjából egy másodperces tiszteletteli szünettel) kényszeresen megemlékeznek a nem bináris aktivistákról is:

„a rendőr*nők igazoltatták az aktivista*nőket”, valahogy így, vérezzen bár a szóalak morfológiailag egyszerre több sebből.

Mások mellett a Berlini Szabad(!) Egyetemen, Németország egyik legmagasabban jegyzett egyetemén bizonyos tanszékeken (például a tanítóképzésben) pontlevonás járhat a konzervatív nyelvhasználatért, a diákparlamenthez pedig be se szabad nyújtani genderezetlen szövegű indítványt; csodálatos továbbá a Frankfurti Egyetem útmutatója is, amely a „der Dekan” megnevezés helyett a „der*die Dekan*in” formát javasolja.

Egy tudományos újságíró azért bontott szerződést valamelyik észak-német tengerkutató intézettel, mert nem volt hajlandó „kutatók” helyett minden egyes előforduláskor a „kutató:nők” formulához folyamodni. Ugyanezen újságíró azt a visszajelzést kapta egy iparszövetségnek írt hosszabb szakszövegére, hogy az még átdolgozandó, mert abban a „szakértők” szó mind az 59 alkalommal így, a nem binárisokra utaló jelecske vagy legalább a nőnemű szóalak külön kiírása nélkül szerepel.

Nos, ez az egyébként kezdettől fogva messzemenően népszerűtlen genderezés kezdi mostanra olyannyira kiverni a biztosítékot, hogy már akár a hesseni szocdemek is készek a visszaszorítására – miután a CDU elnöke elismerte: minden egyes szétgenderezett hírműsor néhány száz pluszszavazatot jelent az AfD-nek.

A kozervatívnak nem mondható Tagesspiegel előfizetőinek száma úgy csökkent a gendercsillag bevezetése óta eltelt években 117 ezerről 99 ezerre, hogy az olvasók jelentős része kifejezetten a bosszantó szóalakokkal indokolta elpártolását – és lám, ennyi elég volt ahhoz, hogy a hírportál valamelyest visszatérjen a pre-woke nyelvhasználathoz.

Az pedig, hogy a németek immár háromnegyede támogatja a gendernyelvellenes bajor intézkedéseket, szintén utal némi hangulatváltozásra: 2021-ben még csak 53 százalék pártolta az efféle tilalmakat.

Az egyik közvélemény-kutató cég mindenesetre immár folyamatosan szondáz gendernyelv-ügyben: az aktuális online kutatásban nyolcvan százalék állította azt, hogy rossznak tartja a „genderérzékeny” nyelvhasználatot – a három hónappal ezelőtti ugyanilyen felmérésben még „csak” 76 százalék nyilatkozott így.

A hesseni miniszterelnök azért sietve megnyugtatta az aggódókat, köztük a „hivatásos genderezőket”: a magánéletében és a magánszektorban továbbra is mindenki úgy használhatja ezeket a rém körülményes alakokat, ahogy neki tetszik – azaz a cégek továbbra is Németország-szerte kedvükre írhatják elő munkavállalóiknak vagy beszállítóiknak az ideológiailag terhelt szóképzést.

Innentől kezdve azon a nyolcvanszázaléknyi németen a sor: a Tagesspiegel esetében elért sikeren felbuzdulva lehet folytatni a józanság szolid forradalmát.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nagy Balázs)