Átadta az Ugandai Szívkórház magyar kivitelezésben modernizált intenzív gondozási részlegét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kampalában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az átadáson arról számolt be, hogy ezen projektre Magyarország valaha volt legnagyobb, összesen 17 millió dollár értékű afrikai gazdaságfejlesztési programjában került sor Ugandában.
Beszédében aláhúzta, hogy az Ugandai Szívkórházat a Semmelweis Egyetem szakértőinek segítségével olyan korszerű eszközökkel szerelték fel nagyjából hárommillió dollár értékben, amelyek majd nagyban hozzájárulhatnak az emberi életek megmentéséhez.
Bejelentette, hogy emellett a kormány tizennyolc lélegeztetőgép átadásáról is döntött, amelyek szavai szerint szintén sokak halálát megelőzhetik, különösképp vészhelyzet esetén, mint ahogy a koronavírus-járvány idején tapasztalható volt. Továbbá azt közölte, hogy hazánk készen áll az együttműködés folytatására az egészségügyi intézmény fejlesztésének második szakaszában is,a további támogatásról hamarosan megkezdődhet a tárgyalás.
Szijjártó Péter ezután arra emlékeztetett, hogy Uganda fogadja be a legtöbb menekültet Afrikában, és ez nagy terheket ró az országra mind az érintettek ellátása, mind pedig a határok védelme terén. Illetve figyelmeztetett, hogy amennyiben Kampala nem lesz képes viselni ezt a súlyos terhet, akkor Európának kell majd. Ha Uganda nem fogadja be a menekülteket, és ha nem sikerül megőrizni a stabilitást ebben a rendkívül törékeny térségben, akkor sokan útnak fognak indulni Európa felé – szögezte le.
Ennek kapcsán az ország rendkívül felelősségteljes magatartását méltatta, és kiemelte, hogy a kormány ezt nagyra értékeli, de nem csak nagyra értékeli, hanem támogatni is próbálja, pusztán szavakkal ugyanis nem mennének sokra Ugandában.
Nem a bajt kell idehozni
Hangsúlyozta: Magyarország azon alapelv mentén jár el, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol baj van, és nem a bajt oda hozni, ahol egyelőre nincsen baj. A miniszter felidézte a pandémia időszakának kihívásait, és kijelentette, hogy ez az időszak rámutatott, hogy a fejlett technológiák ellenére valójában milyen védtelen is az emberiség a hasonló egészségügyi válságokkal szemben.
Az elveszített emberéleteket nem adhatjuk vissza, de feladatunk a szükséges tanulságok levonása az ellenálló képesség, a felkészültség javítása érdekében
– fogalmazott.
