Riasztó mértéket ölt Kína tömeges aranyvásárlása – de miért?

A Kínai Népköztársaság és Tajvan közötti konfliktus már több mint 70 éve húzódik. Az ellentét most felerősödni látszik, az aranyvásárlások pedig információt szolgáltathatnak egy esetleges támadás időzítéséről is, mondják a szakértők.

2023. 12. 18. 16:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Katonai szakértők szerint a Kínai Népköztársaság Tajvan elleni támadása hónapokkal előre megtervezhető. Putyin Ukrajna elleni háborújához hasonlóan Pekingnek is csapatokat kellene átcsoportosítania, és a gazdaságot háborús termelésre kellene átállítania. A Foreign Affairs című amerikai magazin még nyáron arról számolt be, hogy mindez már most is zajlik.

A hadsereg országszerte új katonákat toboroz, a Tajvan szigetével szemben lévő szárazföldön lövészárkokat ásnak, a tengerparti lakosságot pedig felkészítik arra, hogy mit kell tennie, ha megkezdődnek a harcok 

– írta a Focus.

Kína tömegesen halmoz fel aranyat

Újabb jelek is utalnak arra, hogy közeledhet a támadás Tajvan ellen, amelyről Kína nem hajlandó lemondani. Ennek időpontját az amerikai stratégák 2027-re, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 100. születésnapjára jósolják. Akkor kezdődik Hszi Csin-Ping negyedik hivatali ciklusa, egy háború legitimálná őt további ötéves uralkodásra. A jelentések szerint a pekingi vezetés tömegesen halmozza fel az aranyat. Állítólag azért, hogy felkészüljön a nemzetközi közösség esetleges szankcióira a tajvani inváziót követően. 

Oroszország ukrajnai támadása előtt Moszkva szintén nagy tartalékokat halmozott fel. Az Arany Világtanács szerint az orosz központi bank aranytartalékai a 2007-es 400 tonnáról 2298,5 tonnára nőttek a háború kezdetére, 2022 elejére. A jelentés szerint Kína összesen 2215 tonna aranyat birtokol.

Fotó: Shutterstock

Hogy a vásárlás elegendő jelzés-e a vártnál korábbi támadásra, azt nem lehet biztosan megmondani. Az azonban biztos, hogy Kína 2022 augusztusa óta masszívan növelte a nyomást Tajvanra. Nancy Pelosi amerikai politikus tajpeji látogatása óta Peking szinte naponta hajt végre hadseregével akciókat a tengeren vagy a levegőben. Ráadásul január 13-án választásokat tartanak Tajvanon, ami szintén szálka Peking szemében. 

Jelenleg a hivatalban lévő elnök, Tsai Ing-wen liberális pártjának jelöltje áll az élen. Abban az esetben, ha a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő Lai Csing-te kerülne hatalomra, Peking máris határozott jeleket küldene neki. Az üzenet egyértelmű: megvan az erőnk Tajvan meghódítására. 

Jelenleg az Egyesült Államok Tajvan egyik legszorosabb szövetségese. Biden amerikai elnök többször is kijelentette, hogy amennyiben Kína támadást indít, az amerikai hadsereg be fog avatkozni. 

Borítókép Hszi Csin-Ping (Fotó: Getty Images/Lintao Zhang)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.