Szerbiában december 17-én előre hozott választásokat tartottak, amelyen Alekszander Vucsics elnök Szerb Haladó Pártja (SNS) került ki győztesen. Az ellenzék rögtön csalást kiáltott, többek közt külföldi szavazók Belgrádba buszoztatásával vádolják a kormánypártot. A választások óta folyamatosak a tüntetések a szerb fővárosban, amelyek rendre a demonstrálók és a rendőrök összecsapásával végződnek. Néhány nappal ezelőtt a tüntetők megpróbáltak betörni a központi választási iroda épületébe, a hatóságok többeket letartóztattak. A zavargások miatt felmerült a kérdés, hogy valóban elégedetlen demonstrálókról van szó vagy provokátorokról, akik tovább akarják szítani a feszültségeket és megpróbálják destabilizálni Szerbiát.
„A kollektív Nyugat nyilvánvalóan megpróbálja befolyásolni a helyzetet Szerbiában, a Majdan-puccsok technikáját alkalmazva” – fogalmazott az eseményekkel kapcsolatban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Az Oroszországgal hagyományosan jó viszonyt ápoló országban állomásozó orosz nagykövet is csatlakozott Zaharovához, és a Nyugatot sejtette a zavargások mögött. Lapunk megkeresésére Németh Ferenc elmondta, valóban komoly a helyzet Szerbiában, azonban Belgrádból nem lesz következő Kijev.
– Az biztos, hogy nagyon nehéz napokat él Szerbia, de nem lesz belőle a következő Majdan
– fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet programvezetője és kutatója. Hangsúlyozta, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok inkább a helyi politikai manipuláció részei, nem tükrözik a valóságot. Mint mondta, a jelenleg végbemenő eseménysorozat már korábban, májusban kezdődött – két brutális lövöldözés után –, ugyanakkor a jelenlegi fellángolásnak
valóban köze van a választásokhoz és ahhoz, hogy az ellenzék nem ismeri el azok eredményét.
A Vucsics-kormány eltávolítására irányuló külföldi beavatkozásról szólva a kutató elmondta, erről nincsenek hivatalos információk, egyetlen nyugati kormány sem támogatta nyíltan az ellenzéket, a választási kampányba nem avatkoztak bele. A kutató hangsúlyozta, hogy bár a külföldi befolyás érezhető, az jelenleg nem növekszik, hanem mindig is jelentős volt a térségben. Ezt alátámasztja, hogy a régió legtöbb állama NATO-tagállam és elkötelezett az európai uniós integráció felé. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc rámutatott: Szerbia kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyire tartható fenn a hintapolitika – azaz a Nyugat és a Kelet közötti egyensúlyozás.
– Egy olyan országnak, mint Szerbia, aki elkötelezett az európai uniós integráció mellett, valamilyen szinten le kell építenie a keleti kapcsolatait
– magyarázta a kutató.
Borítókép: Ellenzéki tüntetők a belgrádi önkormányzat épülete előtt 2023. december 24-én (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)
