Titkos migrációs paktumot kötöttek Irakkal

A német kormány titokban tartja a Németország és Irak közötti migrációs megállapodást. Az NDR, a WDR és a Süddeutsche Zeitung birtokában van a két ország migrációról és kitoloncolásokról szóló írásos nyilatkozata. Az ellenzék tisztázást követel.

Groningen, 2023. december 8. A hollandiai Ter Apelben lévõ menekültügyi regisztrációs központ túlzsúfoltsága miatt Groningenbe szállított menedékkérõk érkeznek a The Village diákotthonban kialakított, 80-100 fõ befogadására alkalmas krízismenhelyre 2023. december 8-án. A Szíriából, Eritreából, Szomáliából, Iránból, Irakból és Jemenbõl érkezett migránsok várhatóan körülbelül három hónapig maradnak a menhelyen, majd menedékközpontokban kapnak elhelyezést. MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink Fotó: Vincent Jannink

Az NDR, a WDR és a Süddeutsche Zeitung sajtóorgánumok szerint a német kormány és Irak már sokkal előrébb tartanak a tárgyalásokban, mint ahogyan az a nyilvánosság előtt ismert. A két ország hónapokkal ezelőtt közös szándéknyilatkozatot fogadott el, a folyamatot azonban a jelek szerint titokban kell tartani.

Németország évek óta próbálja növelni az Irakba történő kitoloncolások számát. A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint október végén mintegy 26 ezer olyan iraki élt Németországban, akinek el kellett hagynia az országot – ez messze a leggyakoribb nemzetiség a távozásra kötelezettek között. Közvetlenül Irakba azonban csak 77 embert toloncoltak ki tavaly. A koalíciós megállapodásban meghirdetett hazatelepítési offenzívának eddig kevés jele volt.

A kutatás szerint Németország és Irak tavasszal három A4-es lapon fogalmazta meg közös céljait: ebben a dokumentumban mindkét fél kifejezi azon szándékát, hogy erősíteni kívánja kölcsönös együttműködését a migráció területén, beleértve a legális migrációt, a konzuli együttműködést, a visszatérést és az integrációt – írja a Tagesschau német hírportál.

Fontos cél a tartózkodási joggal nem rendelkező személyek önkéntes visszatérésének elősegítése. Erre a célra egy többirányú programot kívánnak létrehozni. A közös szándéknyilatkozat külön foglalkozik a munkaerő bevándorlásával is.

A kitoloncolással kapcsolatos legnagyobb probléma azonban egyelőre megoldatlan.

Mivel sok menedékkérő ebben az országban nem mutat be semmilyen személyazonosító okmányt, nem lehet őket visszatoloncolni, amíg nem tisztázódik a személyazonosságuk. 

Németország és Irak most megállapodott abban, hogy a másik országban minden állampolgárt azonosítani kell, és el kell látni a megfelelő dokumentumokkal, és mindkét fél biometrikus adatokat akar cserélni, ha a személyazonosságuk nem egyértelmű. 

Az ellenzék élesen bírálta a szövetségi kormányt, mert nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy pontosan milyen megállapodásokat kötöttek Irakkal. Alexander Throm kereszténydemokrata parlamenti képviselő szerint Olaf Scholz kancellár nem állíthatja a migrációs megállapodásokat a politikája középpontjába, és a parlament és a nyilvánosság elől hallgathatja el, hogy mely országokkal milyen megállapodásokat kötött.

Borítókép: Migránsok érkeznek egy befogadóközponthoz (Fotó: MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink)