„A háromszázmilliárd dollárnyi orosz vagyon elkobzásától ne várjunk csodát”

Nyugati tisztviselők szerdán Davosban kijelentették, hogy nyitottak arra az ötletre, hogy háromszázmilliárd dollárnyi orosz vagyontárgyat kobozzanak el Ukrajna megsegítésére, de figyelmeztettek, hogy ha ez meg is valósulna, nem lenne csodaszer Kijev számára.

Miután Vlagyimir Putyin elnök 2022-ben csapatokat küldött Ukrajnába, az Egyesült Államok és szövetségesei betiltották az orosz központi bankkal és pénzügyminisztériummal folytatott tranzakciókat, és ezzel mintegy háromszázmilliárd dollárnyi szuverén orosz vagyont zároltak Nyugaton.

A G7-országok tárgyalnak a befagyasztott orosz eszközök esetleges elkobzásáról, bár egyes G7-tagok aggályosnak tartják a központi banki eszközökkel szembeni ilyen lépés precedensét, mechanizmusát és lehetséges hatását, írta a Reuters.

Az első dolog, amit tudunk, hogy rengeteg ügyvédet kell bevonni. Még nem született döntés

– mondta Penny Pritzker, az Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős amerikai különmegbízott hétfőn egy panelbeszélgetésen.

Ha döntés születik, az végül kollektív lesz. Téves elképzelés azt hinni, hogy ez csodaszer hatása lesz. Valódi erőfeszítések történnek, de még messze vagyunk a végkövetkeztetéstől.

Oroszország, amely idén nem képviseltette magát Davosban, arra mutatott rá , hogy e vagyonok elkobzása ellentétes a szabad piac elveivel, egyben a Kreml figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésre válaszul amerikai, európai és más vagyonokat foglalna le.

 

Egyértelmű mechanizmusra van szükség

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter már régóta aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államoknak nincs jogi felhatalmazása a New York-i Federal Reserve Banknál elhelyezett befagyasztott orosz pénzeszközök elkobzására, de a közelmúltban elfogadta a G7 vezetőinek kérését, hogy vizsgálják meg a nemzetközi jogon alapuló lefoglalási lehetőségeket.

A múlt héten azt mondta, hogy a G7-ek erőfeszítéseivel kapcsolatban még nem született döntés, de továbbra is aggályok merültek fel a dollárban vagy euróban tárolt tartalékokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban.

Megértés kérdése lenne, és meg kellene nézni, hogy lehet-e enyhítéseket bevezetni, illetve azt, hogy a G7-ek meg tudnak-e állapodni a nemzetközi jogi indoklásban

– fogalmazott.

Magas rangú nyugati tisztviselők másik aggálya, hogy az euróban, amerikai dollárban és brit fontban denominált államkötvényekbe fektetett orosz eszközök elkobzása alááshatja a központi bankok hajlandóságát arra, hogy egymásnál tartalékokat tároljanak.

Fotó: AFP/DPA

Az eszközök oroszlánrészét – lényegében olyan értékpapírokat, amelyekbe az orosz központi bank befektetett – a brüsszeli székhelyű Euroclear letétkezelőben fagyasztották be. Alexander De Croo belga miniszterelnök a Reutersnek azt mondta, hogy nem ellenzi a befagyasztott eszközök elkobzását, de világos mechanizmusra van szükség.

Alexander De Croo belga miniszterelnök (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Egyes értékpapírok lejárnak, és ezért készpénzre váltják őket – ez a tranzakció 25 százalékos adót von maga után – mondta.

Ha van adóköteles bevétel, akkor azt elszigeteljük, hogy Ukrajnába kerülhessen

– mondta el De Croo a Reutersnek Davosban. Hozzátette azt is, hogy a befagyasztott eszközökre kivetett adó 2023-ban mintegy 1,3 milliárd eurót tett ki, 2024-ben pedig mintegy 1,7 milliárd eurót.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélget az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és az amerikai külügyminiszterrel a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozóján tartott kétoldalú megbeszélésen Davosban 2024. január 16-án (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)