Brüsszel és más kormányok üldözik az európai gazdákat

Kiszelly Zoltán szerint a német közmédia jól bevált taktikákat vett elő a tiltakozásokról szóló híradásokban.

Forrás: Origo2024. 01. 09. 9:27
München, 2024. január 8. A kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozó német gazdák tüntetnek Münchenben 2024. január 8-án. MTI/EPA/Szilágyi Anna Fotó: Szilágyi Anna
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napokig tartó gazdatüntetés indult hétfőn Németországban, melynek kapcsán Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az Origó megkeresésére elmondta,

Európában üldözni kezdték a gazdákat, ezért lázadtak fel a németek is.

A szakértő szerint a német közmédia a hagyományos módszert követve megpróbálja a tiltakozókat szélsőségesnek beállítani. „A szokásos taktikát használva szélsőjobboldali sarokba akarják őket tolni, azt sugallva, hogy a szélsőjobboldal kihasználja vagy átveszi ezeket a tüntetéseket. Elhallgatni nem tudják, mert az egész országban tüntettek” – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Kiemelte,

ez egy bevált taktika, láttuk Európa-szerte, világszerte, akár Amerikában vagy a spanyol választásoknál, látjuk most az európai választásoknál, hogy mindig azzal riogatják a mérsékelt szavazókat, hogy jobboldali áttörés lesz.

A kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozó német gazdák traktorjaikkal bénítják meg a forgalmat Münchenben 2024. január 8-án. Fotó: MTI/EPA/Szilágyi Anna

A szakértő ugyanakkor nem gondolja, hogy a német kormánykoalíció belebukik a tüntetésekbe. „A gazdák kifejezetten békés tüntetésre készülnek, és lehet, hogy lesznek erőszakos jelenetek, de olyan, mint Hollandiában, hogy a rendőrök rálőnének a gazdákra, nem valószínű. Érdemes a német gazdatüntetéseket a holland eseményekkel összekötni. Az a véleményem, hogy az unióban egy gazdaüldözés zajlik. Nyugat-Európában rengeteg családi birtok, míg Kelet-Közép-Európában a nagybirtok a jellemző” – fogalmazott. „Hollandiában és Franciaországban is rengeteg családi gazdálkodó van, és az unió szerint jóval kevesebbre lenne szükség” – vélekedett. Hozzátette:

Egyrészt kell a hely az ukrán dömpingárunak, ezért is akarják fölszámolni a családi birtokokat, hogy legyen kereslet az ukrán dömpingélelmiszerre. Másrészt 2028-tól jelentősen csökkentenék az agrártámogatásokat, amit a nagybirtok jobban ki fog tudni gazdálkodni.

Kiszelly Zoltán úgy látja, az ipar után a gazdák is nehéz helyzetbe kerülnek az európai politika mélyzöld ideológiája és a tervutasításba átmenő gazdaságirányítás miatt. „Nagyon sok vetület látható ebben a tüntetésben, de igazából az az érdekes, hogy a többi csoport is csalódott; egyfajta általános elégedetlenség van Nyugaton, mert a korábbiakhoz képest romlik az életszínvonal” – tette hozzá. A szakértő szerint azért tüntetnek ilyen sokan, mert nem érzik, hogy javulna a helyzet. „Nem látnak esélyt arra, hogy a hagyományos demokratikus eszközökkel változtassanak, ezért használják a blokádot eszközként, vagy a mozdonyvezetők a vasutassztrájkot, ennek következtében egyre több elégedetlenség keresi kifejezési formáját” – magyarázta.

Kiszelly Zoltán egy európai tendenciát lát megvalósulni, amelyben a kisvállalkozókat, kistermelőket érik a károk, akik jogosan lázadnak fel a méltánytalan helyzet ellen, és ez már a nagypolitikában is megmutatja hatását.

Borítókép: A kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozó német gazdák tüntetnek Münchenben 2024. január 8-án (Fotó: MTI/EPA/Szilágyi Anna)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.