– Hétfő éjszaka iráni rakéták csapódtak erbíli célpontokba. Mit tapasztalt a támadásból?
– A támadás idején éppen a vacsorámat főztem a konyhámban, melynek üvegteteje van. Valami dörömbölésre lettem figyelmes – először azt hittem, hogy egy kisállat mászkál felettem, ezért kimásztam a tetőre elzavarni. Így éppen tanúja voltam a távolban a robbanásoknak, a légnyomást még ilyen, két-három kilométeres távolságból is éreztem. A pulzusom persze kétszázasra szökött fel, azonnal igyekeztem biztonságos helyet keresni. Voltak rakéták, melyeket már a levegőben hatástalanított a légvédelem, mások viszont óriási robbanással értek célt, beszínezve az eget. Mióta három és fél éve itt vagyok Irakban, ilyet még nem tapasztaltam.