Így kerülhetné meg Brüsszel Magyarországot az ukrán csatlakozásban

Magyarország szavazati jogának felfüggesztése fantázia, azonban az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontot meg lehet kerülni a szlovák kutató szerint.

Strasbourg, 2024. január 16. Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Ismét hallatott magáról a Magyarországot többször támadó szlovák kutató, Dalibor Rohac. A Washingtonban élő és az American Enterprise Institute vezető munkatársaként tevékenykedő Rohac ezúttal egy, a Politico hírportál felületén megjelent véleménycikkben adott tippeket a magyar álláspont kreatív megkerülésére Ukrajna kapcsán.

Rohac felidézte, hogy a múlt szerdai európai parlamenti vita során több képviselő támadta az Európai Bizottságot, amiért decemberben feloldotta a Magyarországnak járó uniós források egy részét. Mint arról beszámoltunk, a hazánkat szinte naponta támadó német képviselő, Daniel Freund például azt vágta Ursula von der Leyen fejéhez, hogy hagyta magát megzsarolni az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban.

A szlovák kutató elismerte, hogy Magyarországnak még több mint hetven lehetősége lesz megvétózni az ukrán csatlakozást, azonban szerinte csak fantázia, hogy Magyarországot a 7. cikkely értelmében meg lehetne fosztani a szavazati jogától ennek megakadályozására. A lépés ugyanis egyhangúságot követelne a többi tagállam részéről, ennek elérése pedig szinte lehetetlen – írja Rohac, aki egyúttal azt is elismeri, hogy a Magyarország és Lengyelország elleni jogállamisági támadásokkal kapcsolatban

nem mindig volt alaptalan a képmutatás vádja.

Szerinte az lenne a megoldás, ha Magyarország szavazati jogának elvétele helyett inkább megkerülné a magyar álláspontot Brüsszel. Ehhez rögtön tippeket is ad: például a 26 kormány, a bizottság támogatásával, egy kormányközi szerződéssel is megvalósíthatná Ukrajna pénzügyi támogatását, amelyből Magyarország – az európai stabilitási mechanizmushoz hasonlóan – kimaradna.

Több uniós programot pedig formális csatlakozás nélkül is ki lehetne terjeszteni Ukrajnára – javasolja Rohac, felsorolva többek között az Erasmus oktatási programot, amelyben az Európai Parlament a múlt heti döntésével fenntartotta a magyar diákok és kutatók jogfosztottságát.

Mint korában megírtuk, Dalibor Rohac neve Magyarországon 2017-ben vált ismertté, amikor Kész Zoltán kollégájával, Hajba Mátéval közösen megjelentettek egy cikket a The Washington Post blogján, melyben egy ötpontos forgatókönyvet vázoltak fel arról, miként kellene Amerikának beavatkoznia Magyarországon. Az öt pont között szerepelt a magyar–amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztése, a magyar kormány tagjaitól való vízummegtagadás, illetve a Fidesz kizárása a néppártból és a Magyarországnak járó uniós kifizetések befagyasztása is.

2019-ben a Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetésén korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, valamint azt is kijelentette, hogy az amerikai kormányzatnak akár egyes emberekre kivetett szankcióktól sem kellene visszariadnia Magyarországon.

Az AEI előtt Rohac a Cato Institute Center for Global Liberty and Prosperity szervezeténél tevékenykedett, melynek támogatói között 2012-ben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is feltűnt.

A 2020-as szlovák parlamenti választásokon a balliberális, Soros-pártként is emlegetett progresszív PS/SPOLU koalíció jelöltjeként vett részt, azonban a szlovák országgyűlésbe nem került be.

Borítókép: Az Európai Parlament logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)