Kelet-Közép-Európában is sokat tanulhatunk Vietnámtól

Hét év után először érkezett hazánkba a távol-keleti Vietnám miniszterelnöke csütörtökön. Az Orbán Viktorral folyatott tárgyalásokat követően a magyar kormányfő úgy nyilatkozott: „Ázsia megállíthatatlanul emelkedik, és ebben az új világgazdasági rendszerben óriási lehetőséget látunk Magyarország számára.” A Magyar Nemzetnek Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa beszélt a magyar–vietnámi kapcsolatokról, valamint Vietnám Délkelet-Ázsiában betöltött szerepéről.

Budapest, 2024. január 18. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnököt az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2024. január 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A szakértő arról is beszélt, 1975-ben magyar kontingens érkezett Vietnámba békefenntartói feladatokkal, melynek tagjai később 3500 vietnámi tiszt képzéséhez is hozzájárultak.

Rekordméretű kereskedelem Magyarország és Vietnám között

Az elmúlt több mint hetven évben a magyar–vietnámi kapcsolatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül: 2018-ban a két ország az átfogó partnerség szintjére emelte kapcsolatát. Az elmúlt években pedig egye nagyobb méreteket öltött a kétoldalú kereskedelem: Klemensits Péter kiemelte, 2020 és 2022 között ennek volumene már az egymilliárd dollárt is meghaladta. Hozzátette: a koronavírus előtt jelentős növekedést lehetett tapasztalni a kereskedelemben, utána azonban volt némi visszaesés.

Mára láthatjuk, hogy újra növekedési tendencia figyelhető meg

– mutatott rá.

A szakértő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve elmondta, a Vietnámba irányuló magyar export mértéke rekordot döntve elérte az évi százmilliárd dolláros értéket. Klemensits Péter arról is beszámolt, korábban Magyarország egy ötszázmillió eurós segélyhitelkeretet is felkínált Vietnámnak, továbbá az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén is szoros az együttműködés Budapest és Hanoi között.

Kiemelte továbbá azt is, 2023 nyaráig Magyarországnak 22 projektje volt Vietnámban, melyek értéke meghaladta a hetvenmillió dollárt.

Magyarországon körülbelül hatezer vietnámi állampolgár él, a szakértő azonban hozzátette, a vietnámi értelmiségi körben mintegy négyezren vannak azok, akik korábban hazánkban végezték el felsőfokú tanulmányaikat. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy a politikai és a gazdasági együttműködést is előmozdítsa a két ország között – vélekedett. Hozzátette a Stipendium Hungaricum Magyarország kétszáz felsőoktatási helyet ajánlott fel vietnámiaknak.

Egyensúlypolitika a két nagyhatalom között

Klemensits Péter Vietnám külpolitikájáról is beszélt a Magyar Nemzetnek. A távol-keleti ország és az Európai Unió 2019-ben írták alá az Európai–Vietnámi Szabadkereskedelmi Megállapodást (EVFTA). Statisztikai adatok szerint az Európai Unió területére közel 128 milliárd dollár értékű áru érkezett Vietnámból a megállapodás után.

Az a cél, hogy 2030-ra az unió és Vietnám között a vámok 99 százalékát eltöröljék

– emelte ki a szakértő.

Hszi Csin-ping kínai elnököt (b) fogadja Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök a hanoi kormányfõi hivatalban 2023. december 13-án. Fotó: MTI/EPA/AFP/Nhac Nguyen

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának munkatársa úgy látja, a délkelet-ázsiai államok hagyományosan nagyon jók abban, hogy megpróbálnak középutat találni a nagyhatalmak között – az egyensúlypolitikát folytató államok közé tartozik Vietnám is. Hanoinak az amerikai embargó után sikerült rendeznie kapcsolatait Washingtonnal, miközben szomszédos országként Kínával is hosszú időre nyúlnak vissza kapcsolataik – noha a kínai–vietnámi kapcsolatok sem voltak mindig felhőtlenek. – A vietnámi külpolitika egyrészt mindenképp igazodik a kínai elvárásokhoz, ugyanakkor az ország Kínával szemben megfelelő súlypontot is próbál képezni – mutatott rá Klemensits Péter.

Példaként éppen Washington és Hanoi kapcsolatát hozta fel a szakértő, ugyanis az amerikai–vietnámi kapcsolatok az utóbbi időben nagyon szorossá váltak, melyek kiterjednek a politikai, biztonsági és gazdasági együttműködésre is.

– Vietnám abban érdekelt, hogy békés kapcsolatot alakítson ki minden olyan országgal, melyek erre hajlandók – tette hozzá.

Úgy gondolom, ebben a vonatkozásban Kelet-Közép-Európában is sokan tanulhatunk a délkelet-ázsiai országoktól, különösen Vietnámtól

– fogalmazott a szakértő.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnököt az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2024. január 18-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)