Folytatódik a szankciós adok-kapok

Japán mellett a háború második évfordulóján a G7-országok is újabb szankciókat jelentettek be az Oroszországot támogató országok ellen. További széles körű szankciókról döntött az unió 13. szankciós csomagja után Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is.

Tokió újabb szankciókat fog bevezetni orosz magánszemélyek és szervezetek ellen – írta a lenta.ru. Kisida Fumio, az ország miniszterelnöke újságírókkal folytatott beszélgetésében elmondta, hogy a japán kormány új korlátozásokat készít elő az orosz vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben.

Korábban ismertté vált, hogy a G7-országok a befagyasztott orosz vagyon Kijevbe történő átutalásával kompenzálják az Ukrajnának okozott veszteségeket. A G7-országok keresik a lehetőséget, hogy ezeket a vagyontárgyakat Kijev támogatására fordítsák. Emellett további korlátozásokat fognak bevezetni az Oroszországot támogató államokkal szemben. 

A G7-országok felszólították a többi nemzetet, hogy tartózkodjanak Moszkva segítésétől. Korábban az Európai Unió megállapodott az Oroszország elleni 13. szankciócsomagról. A korlátozó listára mintegy kétszáz jogi és magánszemély került fel.

 

Újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen csütörtökön a brit kormány is

A szankciós csomag a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint olyan külföldi vállalatokat is érint, amelyek segítik Moszkvát a korábbi szankciók megkerülésében, vagy hadfelszereléseket – köztük rakétaindító rendszereket, rakétákat és robbanószereket – szállítanak az orosz fegyveres erőknek. A brit intézkedések céljai között szerepel emellett az olyan jövedelemforrások további szűkítése, mint például az Oroszországgal folytatott fém-, gyémánt- és energiahordozó-kereskedelem.

David Cameron brit külügyminiszter az új szankciócsomag ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Az Oroszországra kifejtett nemzetközi gazdasági nyomás miatt Moszkva „nem engedheti meg magának az illegális inváziót”, mivel a szankciók „megfosztják Putyint az immár küszködéssé fajult háborújához szükséges erőforrásoktól” .

Az új brit szankciócsomag érintettjei között szerepel mások mellett Niels Troost holland olajkereskedő, akinek Paramount Energy & Commodities nevű cége a brit külügyminisztérium szerint lehetővé teszi az orosz nyersolaj akadálytalan nemzetközi forgalmazását a hét globális vezető ipari hatalom (G7) által bevezetett korábbi szankciók megkerülésével.

Kiterjednek a brit szankciók a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalatára, az orosz Alrosára és a cég új vezérigazgatójára, Pavel Marinicsevre, a Cozum Yazilim Donanim Elektronik nevű török vállalatra, amely London szerint elektronikai részegységeket szállít az orosz haderőnek, emellett a brit külügyminisztérium kínai vállalatokkal szemben is büntetőintézkedésekről döntött.

Ezek között szerepelnek a nemzetközi piacon Finder Technology, illetve Juhang Aviation Technology elnevezéssel tevékenykedő kínai cégek, amelyek elektronikai termékeket szállítanak Oroszországnak. Szankciókat jelentett be a brit kormány a Beijing Micropilot Flight Control Systems nevű kínai vállalat ellen is, amely a londoni külügyi tárca szerint személyzet nélküli repülőeszközökhöz gyárt hajtóműveket. A cég által előállított hajtóműveket megtalálták az Ukrajnában bevetett orosz drónokban – áll a brit külügyminisztérium csütörtöki ismertetésében. A szankciócsomag egyéb intézkedések mellett megtiltja pénzügyi szolgáltatások nyújtását az érintett személyek és vállalatok számára a brit pénzügyi rendszeren keresztül, és beutazási tilalmat is tartalmaz, amelynek alapján kötelező megtagadni a nagy-britanniai belépési és tartózkodási engedélyt az érintettektől.

Joe Biden (Fotó: Alex Brandon)

Az Egyesült Államok pénteken ötszáz újabb szankciót vezetett be Oroszország és oroszországi személyek ellen az Ukrajna elleni folytatódó háború és Alekszej Navalnij halála miatt, jelentette be Joe Biden.

Az elnöki közlemény szerint az újabb büntetőintézkedések többek közt olyan személyek ellen irányulnak, akik szerepet játszottak Navalnij bebörtönzésében. Ezek mellett újabb szankciók sújtják az orosz pénzügyi szektort és a hadiipart, valamint az Egyesült Államok további intézkedésekkel szűkíti Oroszország nemzetközi beszerzési forrásait. Olyan szereplők is vannak a listán, akik kijátszották a korábban bevezetett intézkedéseket.

Az elnök azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok új exportkorlátozásokat vezet be száz olyan szereplő ellen, aki „hátsó kaput biztosít az orosz háborús gépezet számára”, és az amerikai lépések célja az is, hogy tovább csökkentsék Oroszország energiahordozókból származó bevételeit.

Joe Biden arra is utasította munkatársait, hogy „erősítsék a civil társadalom és a független média támogatását, valamint azokét, akik a demokráciáért küzdenek szerte a világban”.

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatában Joe Biden ismét határozottan sürgettte az amerikai kongresszus alsóházát, a képviselőházat, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatását is tartalmazó törvényjavaslatot, „mielőtt túl késő lesz”.

Szintén február 23-án, pénteken fogadta el az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel a tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.

A szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért. Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

Az Európai Parlament logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Az uniós 13. szankciós csomag intézkedései a katonai és védelmi ágazatban tevékenykedő orosz és kínai, valamint indiai, Srí Lanka-i, török, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalkozásokat céloznak. A vállalkozásokat kereskedelmi korlátozásokkal sújtják, miután megállapítást nyert, hogy segítenek az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek vagy egyéb elektronikai eszközök és mikrocsipek gyártásában és szállításában.

A korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon 15 tagját, valamint két orosz működtetésű intézményt is célozzák, akik, illetve amelyek felelősek az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért Oroszországba és katonai célú átnevelésükért. Mellettük 10 olyan orosz állampolgár került fel a listára, akik Észak-Koreából származó fegyverszállításokban vettek részt.

A jegyzékbe vett személyek európai bankokban tárolt vagyoni eszközeit befagyasztják, számukra pénzeszközöket uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak rendelkezésre. Emellett utazási tilalom vonatkozik rájuk, vagyis nem léphetnek be az EU területére még átutazás céljából sem.
Az elfogadott határozat kibővítette azon termékek listáját is, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez azáltal, hogy segíthetik a pilóta nélküli légi járművek fejlesztését és gyártását. 

Az uniós tanács azt is bejelentette, hogy felvette az Egyesült Királyságot azon partnerországok listájára, amelyek korlátozó intézkedéseket alkalmaznak az Oroszországból származó vas és acél behozatalára, valamint olyan importellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek lényegében egyenértékűek az uniósokkal.

Orosz válaszlépések

Ezen szankciókra válaszul Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben – közölte az orosz külügyminisztérium.

Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (…) tilos belépniük államunk területére

– közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)    

A tiltólistára fegyveres testületek és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, valamint Kijevnek katonai segítséget nyújtó uniós tagállamok állampolgárai kerültek. Továbbá olyan személyek, akik részesei orosz tisztviselők üldöztetésének, emberek ukrajnai „illegális letartóztatásának” és az ország területéről való eltávolításának, továbbá olyanok, akik részt vesznek az orosz vezetés elleni „törvényszék” létrehozásában, valamint olyanok is, akik az orosz állami vagyon elkobzását vagy az abból származó jövedelem Ukrajna érdekében történő felhasználását támogatják. 

A korlátozásokban olyan személyek érintettek, akik támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, megpróbálják aláásni Moszkva kapcsolatait más országokkal és dezinformációt terjesztenek róla.

Az új orosz stoplista az Európa Tanács olyan funkcionáriusaira, az EU-tagállamok olyan törvényhozóira, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és a szervezet parlamenti közgyűlésében (PACE) olyan aktív személyekre is kiterjed, akik „szisztematikusan agresszív nyilatkozatokat tesznek Oroszország ellen”. 

Az orosz külügyminisztérium emellett kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is gyorsan és megfelelő módon fog reagálni a Nyugat minden barátságtalan lépésére.

Borítókép: Illusztráció (Forrás:közösségi média)