Mi következik a BRICS bővítése után?

Izgalmas év előtt állunk, ez már a januári két esemény után is látszik, hiszen a davosi világtalálkozó mellett az egykor csak Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítõ BRICS-országcsoport is bővült január elsejével. Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője egy elemzésben írt arról, hogy ennek milyen következményei lehetnek és mit jelent ez a világpolitika szempontjából.

Johannesburg, 2023. augusztus 24. Tanácskoznak a BRICS-országok dél-afrikai csúcstalálkozójának résztvevõi Johannesburgban az esemény zárónapján, 2023. augusztus 24-én. A legnagyobb feltörekvõ országokat tömörítõ BRICS-csoport hat új országot hívott meg a szervezetbe. Szaúd-Arábia és Irán mellett Argentína, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek kapott meghívást 2024. január 1-jével a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoportba. MTI/EPA/AFP pool/Marco Longari Fotó: MARCO LONGARI / POOL

Szerinte a tágabb értelemben vett Nyugatnak az ukrajnai háború kapcsán mutatott kezdeti határozottsága és egysége ellenére az USA globális hegemóniája, és vele párhuzamosan a fejlett országok világgazdasági súlya hanyatlik, a globális Dél szerepe pedig tovább nő. A katonai hatalom tekintetében például az USA továbbra is szilárdan őrzi vezető szerepét. A gazdasági indikátorok tekintetében már korántsem ennyire meggyőző az Egyesült Államok vezető szerepe.

A folyamat eredményeként a nemzetközi rend valamilyen módon mindenképpen át fog alakulni, így a helyes stratégia a megváltozott erőviszonyok elfogadása.

Goreczky Péter úgy véli, a folyamat óhatatlanul feszültségekkel jár, ami a korábbiaknál is fontosabbá teszi a párbeszédet és az együttműködést, a fejlett és fejlődő világ közti kapcsolati háló kiterjesztését. A labda tehát alapvetően a fejlett világ térfelén pattog. A reakció jelentős részben azon múlik, hogy a fejlett országok fővárosaiban a döntéshozók el tudják-e fogadni, hogy a világrend átalakítása nem zéróösszegű játék.

A BRICS bővítését követően különösen fennáll a veszélye, hogy a fejlett és fejlődő világ kapcsolatrendszerének alakulására is rányomja bélyegét az USA és Kína stratégiai szembenállása. Az egyik legfontosabb feladat józanul, a nagyhatalmi érdekektől megtisztítva mérlegelni a fejlett és fejlődő országok együttműködési lehetőségeit, és megfogalmazni az együttműködést támogató üzeneteket.

A szakértő kiemelte, hogy Magyarország különleges helyzetben van abból a szempontból, hogy a fejlett „északi” országok jelentős részét tömörítő politikai és gazdasági struktúrákba van beágyazódva, és a Világbank besorolása alapján is a „magas jövedelmű” országok közé tartozik. Ugyanakkor hazánk évszázados öröksége, hogy elmozduljon a félperifériáról és felzárkózzon a fejlettebb nyugati gazdaságokhoz. Vagyis Magyarország úgy sorolható inkább a világ fejlettebb részéhez, hogy közben maga is a felzárkózás módját keresi.

Épp ezért hazánk képes lehet olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek elősegítik a fejlett és fejlődő országok párbeszédét és együttműködését.

Borítókép: Tanácskoznak a BRICS-országok dél-afrikai csúcstalálkozójának résztvevői Johannesburgban az esemény zárónapján, 2023. augusztus 24-én (Fotó: MTI/EPA/AFP/Marco Longari)