Mutatjuk, hogyan old meg mindent Brüsszel pár tollvonással a lengyel jogállamisággal kapcsolatban

Az Európai Parlament elfogadta a bizottság jogállamisági jelentéséről szóló jelentését. A szokásos mantrákon kívül a lengyelországi passzusokat szemfülesen átkeretezték a jelentéshez fűzött módosítókban. Ezek, illetve az egész jelentés megszavazásra kerültek. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a jogállamisági vitán felszólalva azt hangoztatta, hogy Brüsszelnek fel kellene hagynia a radikálisan baloldali ideológia és világnézet agresszív népszerűsítésével, mert ez tönkreteszi az európai együttműködést.

Varsó, 2024. február 23. Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét Varsóban 2024. február 23-án. Von der Leyen közölte, hogy a napokban döntés születik a Lengyelországnak járó, összesen 137 milliárd euró értékû uniós eszköz lehívásának megkezdésérõl. MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski Fotó: Leszek Szymanski

Brüsszel melegíti a kampánygépezetét, az Európai Parlament plenáris ülésén ismét előkerült a magyargyűlölő Sophia in ’t Veld képviselő nevével fémjelzett jelentés az Európai Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentéséről. Hogy biztosra menjenek, a vita előtt egy sajtótájékoztatót is tartott a jelentés holland liberális szerzője.

Kibújt a szög a zsákból: Csak a jobboldali konzervatív kormánnyal van baj

Az Európai Parlament oldalán elérhető jelentés alapvetően a szokásos, már jól ismert mantrákat tartalmazza. 

Aggályait fejezi ki Magyarországgal kapcsolatban kismillió ügyben, még a bizottságot is meginti, amiért bizonyos pénzeket fel mert oldani, miután úgy ítélte, hogy Magyarország minden feltételnek megfelelt azok kapcsán.

Ami viszont rendszerhibát okoz, hogy a brüsszeliták által évek óta görgetett jogállamisági mizériában Lengyelország is rendszeresen szerepel, mint elrettentő példa. A politikai garnitúra váltásával azonban Brüsszelnek hirtelen szinte semmi kifogásolnivalója nem maradt Lengyelországgal szemben.

Egy a jelentéshez fűzött módosító javaslat

Ami eddig „Lengyelország” volt, az hirtelen a „korábban Jog és Igazságosság párt vezette kormánnyá” módosult. De még ennél is átlátszóbb módosítók születtek az elmúlt időszakban.

Egy a jelentéshez fűzött módosító.

Egyes problémák kapcsán a brüsszeli képviselők feketén-fehéren leírják, hogy azok csak a közelmúltig álltak fenn. A jelek szerint Donald Tusk új, balliberális kormányának megválasztásával Brüsszel már nem látja okát a lengyelek elleni boszorkányüldözésnek.

Vita és szavazás az Európai Parlamentben

A képviselők megtartották az elengedhetetlen show-műsorukat is, majd megszavazták a jelentést a Tusk-kormányt mosdató módosítókkal együtt.

A jelentés előadója, Cseh Katalin és Donáth Anna pártcsaládjának oszlopos tagja szóban is megerősítette a dokumentum tartalmát. A liberális fősodorral Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád lengyel tagja vette fel a leghatásosabban a kesztyűt.

Önök a Lengyelországgal kapcsolatos pozitív változásokról tettek módosító indítványokat, de szeretném, ha hallanák, milyen pozitív változásokat hajtanak végre Lengyelországban. A lengyelországi közmédiának le kellett volna zárnia a ciklusát, de a miniszterelnökünk nem akart várni, egyszerűen kitette őket minden jogalap nélkül. Kirúgta az összes dolgozót, beleértve a fogyatékkal élőket és a terhes nőket is rendőri segítséggel. Minisztere hamis közjegyzői okiratokat használt. Bíróságok és az alkotmánybíróság is megállapította, hogy ez törvénytelen, de a miniszterelnökünk nem tett semmit

– jelentette ki az Európai Parlament balliberális feléhez szólva az elfelejteni igyekezett valóságot az új lengyel kormánnyal kapcsolatban. Jaki a felszólalását figyelmeztetéssel zárta, hogy legyenek óvatosak, hisz egy nap akár velük is megtörténhetnek hasonló események, ha engednek ennek.

A plenáris vitán szóba kerültek az uniós szerződések tervezett módosításai is, valamint az, hogy Brüsszel egy kézbe igyekszik venni a tagállamokat megillető jogokat.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője azt emelte ki, hogy az élethez és halálhoz kapcsolódó ügyek, mint a család, a házasság vagy a gyermekeink nevelése évezredes normákból indul ki. Ennek fényében az ezekről való döntés a tagállamok szuverén joga és nem az Európai Parlament az a szerv, aki meghatározhatja ezeket a kérdéseket.

„Teljesen helytelen a politikai és erkölcsi vitákat jogi vitáknak álcázni, és szankcionálni azokat, akik továbbra is a hagyományos értékeket védik. Brüsszelnek fel kellene hagynia a radikálisan baloldali ideológia és világnézet agresszív népszerűsítésével, mert ez tönkreteszi az európai együttműködést” – zárta felszólalását a Fidesz EP-képviselője.

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét Varsóban. Von der Leyen közölte, hogy a napokban döntés születik a Lengyelországnak járó, összesen 137 milliárd euró értékű uniós eszköz lehívásának megkezdéséről (Fotó: MTI/EPA–PAP/Leszek Szymanski)