Azzal, hogy Moszkva kiszállt egy időre az együttműködésből, a Tanács 130 projektjének körülbelül egyharmadát fel kellett függeszteni, új projekteket nem lehet indítani, a meglévőket pedig nem lehet folytatni − írja a Reuters.
Nem tervezi Moszkva a kilépést
Azt is kiemelte az orosz külügyi tárca, hogy egyelőre nem tervezik a tanács otthagyását.
Bár a napokban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ha a tanács Oroszországgal szemben barátságtalan intézménnyé fejlődik, akkor Moszkva mérlegeli, hogy maradjanak-e.
Norvégia reagált Oroszország esetleges kilépésére.
Úgy gondoljuk, rendkívül fontos, hogy az északi-sarkvidéki országok elsődleges felelősséget vállaljanak a régió életképességének és fenntarthatóságának biztosításáért. Ezért sajnálnánk, ha a nyolc tag közül bármelyik a távozás mellett döntene
− írja a Ria Mariken Bruusgaard Harbitsra, a norvég külügyminisztérium PR-tanácsadójára hivatkozva.
Az Északi-sarkvidéki Tanácsot 1996-ban hozták létre a sarkvidéket érintő kérdések megvitatására, a környezetszennyezéstől a helyi gazdasági fejlődésen át a kutató-mentő küldetésekig.
A nyolc sarkvidéki államot, Finnországot, Norvégiát, Izlandot, Svédországot, Oroszországot, Dániát, Kanadát és az Egyesült Államokat tömörítő tanács munkája a múltban kötelező erejű megállapodásokat hozott létre a környezetvédelemről. A tanács többi tagja és Moszkva együttműködése azután fagyott be, hogy kitört az orosz–ukrán háború.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Sebnem Coskun/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!