Az utóbbi évek során teljességgel új realitás jött létre a világrendben, a krízisek nyomán új korszak kezdődött, amelyben a világgazdaság súlypontja nyugatról keleti irányba tolódott el – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU–indiai–csendes-óceáni miniszteri fórumot követő sajtótájékoztatón.
Aláhúzta: ezt mutatja az is, hogy míg korábban a globális beruházások 70-80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és a maradék 20-30 százalékot keletiből, addig mára ez az arány megfordult.
Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati vállalatok mára minden eddiginél szorosabban függenek egymástól.
Persze, ezt egyesek negatív jelenségként írják le. Én azt gondolom, hogy ez egy jó, ez pozitív jelenség
– mondta. – Nagyon fontos az, hogy ebben az új időszakban, ebben az új korszakban Európa jól találja el a választ, mert ha rossz választ ad erre az új realitásra, akkor a jelenleginél is sokkal súlyosabb problémákat tud magának okozni gazdaságilag – tette hozzá.
Kiemelte, hogy jelenleg a realista és az ideológiai megközelítés küzd egymással, és az utóbbi támogatói a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztásán dolgoznak, ami azonban szavai szerint teljesen ellentétes lenne az európai érdekekkel. – Ez a megközelítés küzd a valósággal, a valósággal akar szembe menni. De van egy realista megközelítés is, amely két lábbal áll a földön, a valóságot veszi alapul, s azt mondja, hogy minden eddiginél szorosabb kelet–nyugati gazdasági együttműködésre van szükség – közölte.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ma Európának nagy szüksége van a keleti beruházásokra, valamint a keleti irányú kereskedelemre, különös tekintettel arra, hogy az ázsiai beszállítók nélkül nem lenne lehetséges az elektromos átállás a kulcsfontosságú szektornak számító autóiparban.
Ha Európa elbarikádozza magát a keleti beruházásoktól, akadályokat gördít a keleti kereskedelem elé, akkor még tovább fog veszíteni az Európai Unió a gazdasági súlyából
– figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy Kína mára megelőzte a kontinenst a bruttó hazai termék (GDP) rangsorában. Megerősítette, hogy a kormány az idei magyar soros EU-elnökség idején lépéseket kíván tenni a konnektivitás, az összeköttetések irányába, ezért fel szeretnék gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a délkelet-ázsiai államokkal, Indonéziával, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel.
– Miközben mi, itt Európában, el voltunk foglalva a saját nyűgjeinkkel és a saját idejétmúlt, ideológiailag erőltetett vitáinkkal, addig a délkelet-ázsiai térségben létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége – jelentette ki.
Tájékoztatása szerint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) országai a globális GDP mintegy 29 százalékát adják. – Tehát így az Európai Uniónak az lenne az érdeke, hogy ezzel a szabadkereskedelmi övezettel a lehető legszorosabb együttműködést alakítsa ki – fogalmazott.
A miniszter úgy vélte, hogy oda nem illő dolgokat nem kell belekeverni a gazdasági együttműködésbe, azaz ha az EU „politikai, ideológiai kioktatási szándékkal” szeretné megkötni ezen szabadkereskedelmi megállapodásokat, akkor abba a partnerek nyilvánvalóan nem fognak belemenni.
A miniszter a keleti nyitás politikájának sikerét méltatta, rámutatva, hogy amennyiben a kormány engedett volna a „nyomásgyakorlásnak, lebeszélési kísérleteknek”, akkor hazánk hatalmas növekedési lehetőséget hagyott volna ki, minthogy az utóbbi években már rendre Kínából és Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Tudatta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 75 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a délkelet-ázsiai országok között, a térségből érkező beruházások pedig segítik a hazai gazdaságnak a dimenzióváltását, és garantálják a növekedési pálya fenntartását. – Magyarország a bizonyíték arra, hogy a kelet–nyugati együttműködésből igenis lehet nagyon komoly előnyöket kihozni – összegzett.
Az MTI tudósítása szerint a miniszter Brüsszelben arról is beszélt, hogy nagy magyar siker született az Európai Unió előző napi csúcstalálkozóján, a kormánynak minden egyes célkitűzését sikerült érvényesítenie.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU–indiai–csendes-óceáni miniszteri fórum után rendezett sajtóértekezletén újságírói kérdésekre reagálva aláhúzta, hogy el tudták érni azt, hogy „a Magyarországnak az európai szerződések szerint járó és azokkal ellentétes módon visszatartott források nem kerülhetnek Ukrajnába”.
Azzal, hogy részesei lettünk a közös döntésnek, sikerült kivédenünk azt, hogy a Magyarország számára befagyasztott és át nem adott források egyszer csak Ukrajnában kössenek ki. Másrészt pedig azzal, hogy részesei lettünk a közös döntésnek, sikerült elérnünk azt is, hogy olyan kontrollmechanizmus jön létre, amely biztosítja azt, hogy a pénz elköltése a megállapodás alapján történik, és erről évente az Európai Bizottság jelentést ad a Tanácsnak
– mondta.
Tehát nagy magyar siker született, mind a két célkitűzésünket meg tudtuk valósítani, mindkét magyar szempontot figyelembe kellett vennie az Európai Tanácsnak egy ilyen fontos döntés során
– szögezte le.
Hangsúlyozta, hogy a megszavazott forrásokat nem fegyverszállításokra fogják fordítani, hanem az ukrán állam működésére, az emberek számára. – Magyarország fenntartja a békepárti álláspontját, továbbra sem szállít fegyvereket, és nem is vesz részt semmilyen fegyverszállítási akcióban – tudatta.
Szijjártó Péter az Európai Békekeret ukrajnai fegyverszállításra fordítható összegének megemelésével kapcsolatban aláhúzta, hogy ezt Magyarország továbbra sem támogatja, s nem is lesz részese egy ilyen döntésnek, ugyanakkor nem is kíván megakadályozni másokat abban, hogy másként határozzanak.
Mi nem leszünk része egy ilyen közös döntésnek, és abból semmilyen politikai és semmilyen pénzügyi terhet nem vagyunk hajlandók és nem is fogunk vállalni
– figyelmeztetett.
A miniszter érintette az Európai Békekeretből a magyar fenntartások miatt visszatartott 500 millió euró kérdését is. – Ugye itt mindig arra hivatkoztak, hogy ez az ukránoknak nagyon fontos. Most ott voltam több mint fél napot Ungváron, és egy hang nem hangzott el az ukránok részéről ebben a tekintetben – közölte.
Tehát jól látszik, hogy ez kinek fontos, azoknak az európai uniós országoknak, akik úgy döntöttek, hogy fegyvert visznek Ukrajnába, s most meg ki akarják fizettetni az európai polgárokkal a fegyverszállítások értékét
– fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy a magyar kormány azért nem adta beleegyezését a folyósításhoz, mert az OTP tisztességtelen elbánásban részesült Ukrajnában.
Én azt kértem az ukrán kollégáktól, hogy a magyar gazdaság működése szempontjából fontos, Ukrajnában is tevékeny vállalatok számára fair, tisztességes működési körülményeket biztosítsanak
– emlékeztetett.
Kitért a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügyére is, és úgy vélekedett, hogy az észak-európai ország kormányfője akkor járna el „tisztességes és korrekt módon”, ha eljönne Magyarországra az országgyűlési szavazást megelőzően.
Több okból is azt gondolom, hogy ez így lenne korrekt. És a több okból az egyik például az, hogy elment Törökországba is
– jelentette ki.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érkezik az EU–indiai–csendes-óceáni miniszteri fórumra Brüsszelbe (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
