Jens Stoltenberg főtitkár 2024. február 18-án, vasárnap a müncheni biztonsági konferencián háromnapos megbeszéléseket zárt le, és hangsúlyozta, hogy a világ veszélyesebbé vált, de a NATO megerősödött, írta a szövetség honlapja.
Ukrajna romló kilátásai a harctéren és az Amerika Kijev iránti elkötelezettségével kapcsolatos kérdések uralták az éves rendezvényt. A borús hangulatot tovább fokozta Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halálhíre. Sok politikus és tisztviselő azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna elveszítené a háborút a hatvanmilliárd dolláros amerikai katonai támogatás nélkül, amely jelenleg a képviselőházban szavazásra vár.
De a résztvevők egyáltalán nem voltak biztosak abban sem, hogy Ukrajna győzelme még ezzel a támogatással is biztos lenne. A konferenciára akkor került sor, amikor különösen alacsony a bizalom abban, hogy Joe Biden elnök képes lesz-e Ukrajnát támogatni, és amikor Donald Trump volt elnök, republikánus elnökjelölt a csomag kisiklatásán dolgozik.
Sokan kitértek a kérdés elől, hogy hogyan nézne ki egy ukrán győzelem vagy mikor következhetne be. Mark Warner demokrata szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint a segélycsomag megváltó lenne Ukrajna számára. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai segítség Kijev utolsó reménye.
Az amerikai szenátus kétpárti küldöttségével folytatott megbeszéléseken Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy egy erős NATO az Egyesült Államok nemzeti érdeke, és kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak sürgősen jóvá kell hagynia az Ukrajnának nyújtott további segélyeket. Rámutatott továbbá, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás a valódi transzatlanti tehermegosztás példája, és üdvözölte a szövetséges védelmi kiadások történelmi növekedését.
Magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy Amerika elkötelezettsége Ukrajna iránt nem csökkent.
– Putyin nem fog leállni, hacsak nem állítják meg – mondta Christine Wormuth amerikai hadügyminiszter.
A legjobb – és egyetlen – lehetőség, ha a kongresszus elfogadja az anyagi segítségnyújtást. „Fogadja el a kiegészítést. Ennyi. Semmisítsük meg Putyin hadseregét” – így érvelt Jason Crow coloradói demokrata képviselő, írja a Politico.
Ukrajnának kevés a lőszere és a gyalogsága. Avgyijivka a hétvégén esett el, ami május óta az első nagyobb győzelmet jelentette a Kremlnek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem becsülte le Avgyijivka elestét.
Amikor egy európai polgár azt olvassa a hírekben, hogy Ukrajna visszavonult Avgyijivkában, rá kell jönnie egy egyszerű tényre: Oroszország közelebb került az otthonához
– fogalmazott a tárcavezető.
Münchenben a republikánusok és a demokraták törvényhozói is egymás után biztosították szövetségeseiket arról, hogy a Fehér Ház végül zöld jelzést ad az ukrajnai segélynek talán már márciusra. A konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök így fogalmazott:
– Számunkra ez a csomag létfontosságú. Jelenleg nem vizsgálunk alternatívákat, mert számítunk az Egyesült Államokra mint stratégiai partnerünkre.
Az amerikai alelnök is megerősítette, hogy nincs B terv, ha a törvényhozók nem adnak szabad utat a csomagnak. – Csak A terv van – szögezte le Kamala Harris.
A bizalom azonban az amerikaiakban mélyponton van, mondta el egy névtelenséget kérő NATO-tisztviselő. Az ukrán tisztviselők nem beszélnek alternatívákról, ragaszkodnak ahhoz, hogy szükségük van a fegyverekre és lőszerekre, különösen a német Taurusra és a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerére. Egy ukrán parlamenti képviselő szerint Kijevben aggódnak amiatt, hogy Washington nem eléggé aktív Ukrajna ügyében. A front helyzetéről szólva azt mondta, a lőszerek hiánya közvetlenül azt eredményezi, hogy Ukrajna területet és katonákat veszít.
– Lesz egy Oroszország-problémánk, függetlenül attól, hogyan ér véget a háború – mondta Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, aki dühösen arra is figyelmeztetett, hogy bár a Nyugat lehet, hogy 2023-ban túlságosan optimista volt a háborúval kapcsolatban, de óvakodnunk kell attól, hogy 2024-ben túlságosan pesszimisták legyünk.
A NATO főtitkári pozícióját megcélzó Mark Rutte holland miniszterelnök a beszédében azt mondta:
– Együtt kell dolgoznunk azzal, aki a tácparketten van – mondta, utalva a közelgő amerikai választásra. – És ezt az egész nyafogást Trumpról hagyjuk abba.
Szombaton Pete Ricketts amerikai szenátorral és Kaja Kallas észt miniszterelnökkel együtt felszólalva Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a szövetség soha nem veszi magától értetődőnek a békét, de nincs közvetlen katonai fenyegetés egyetlen NATO-szövetséges országra sem.
Stoltenberg rámutatott a szövetséges védelmi kiadások és a fegyvergyártás rekordszintű növekedésére, valamint arra, hogy a szövetség hogyan alkalmazkodik a veszélyesebb világhoz. Felszólította továbbá Oroszországot, hogy válaszoljon az Alekszej Navalnij halálával kapcsolatos komoly kérdésekre, hangsúlyozva, hogy végső soron Oroszország a felelős, és kijelentette, hogy Navalnij emlékének tiszteletére a legjobb módja a szabadságért és függetlenségért küzdő ukránok további támogatása.
