A régi módszerekkel nem lehet kezelni a migrációs krízist

Exkluzív interjút adott lapunknak Robert Law, az America First Policy Institute belbiztonsági központjának igazgatója. Az amerikai szakpolitikus többek között az illegális migrációnak az átlagamerikaiak életére gyakorolt hatásáról, a nemzetbiztonsági fenyegetettség mértékéről és a Trump- és a Biden-kormányzat tevékenysége közti különbségekről is szót ejtett. A szakember az Alapjogokért Központ meghívására érkezett Magyarországra, és a déli határra is ellátogatott, hogy első kézből tájékozódjon a magyar határvédelem működéséről.

Forrás: Alapjogokért Központ

– New York kormányzója nemrég a republikánusokat hibáztatta a kialakult helyzetért, mert elutasították a szenátus által benyújtott határvédelmi törvényjavaslatot. Mi volt a probléma azzal a javaslattal?

– Több minden. Legfőképp az, hogy minden egyes nap ötezer illegális migráns léphetett volna át a határon. Ez őrületes szám. Összehasonlításképpen, Obama elnök idején az ő belbiztonsági minisztere a napi ezer illegális határátlépést már krízisnek nevezte. Elutasították az illegális migráció magas szintjének normalizálását, és nem csak a republikánusok. 
A másik gond az volt a javaslattal, hogy engedélyezte volna az „elfogás és elengedés” (catch and release) gyakorlatát. Ezt azt jelenti, hogy ahelyett, hogy őrizetben tartanák az illegális migránst, amíg a bevándorlási bíró elé kerül, inkább szabadon engedik őket az Egyesült Államokban. Néha be kell jelentkezniük vagy kapnak valamilyen nyomkövetőt. 
Emellett a javaslat a meghallgatásokra is új rendszert vezetett volna be. Nem tudom, kik ültek a szobában, amikor az a javaslat született, de biztosan nem beszéltek olyanokkal, akik ténylegesen foglalkoznak a bevándorlás kezelésével. Az egész úgy nézett ki, mintha a javaslat csak azért született volna, hogy úgy tűnjön, hogy csináltak valamit.

– Mit jelent a jelenlegi helyzet nemzetbiztonsági szempontból?

– Azt mondanám, hogy szeptember 11. óta most van leginkább kitéve az ország egy terrortámadás veszélyének. Egyre több valószínűsíthető terrorista tűnik fel a déli határon. Tudjuk, hogy az elmúlt három évben több száz ilyen egyén jutott be az országba, azt viszont nem, hogy mi lett velük. Azt a Biden-kormányzat nem mondja meg az amerikai embereknek. 
Emellett 1800 százalékos növekedés tapasztalható a határon keresztül érkező kínaiak számában, ami példa nélküli. Obama és Trump elnökök hivatali ideje alatt ezek a számok állandók voltak. Aztán jött a Biden-kormányzat, és a számok kilőttek. És ez csak azért lehet, mert Kína rájött, hogy ez a legjobb alkalom, hogy bejuttasson embereket az Egyesült Államokba, talán azért, hogy a kritikus infrastruktúrát befolyásolják, talán azért, hogy szellemitulajdon-lopást kövessenek el, ami a legálisan érkező kínaiak esetében is probléma. Tehát ez nem csak nemzetbiztonsági, de közbiztonsági fenyegetés is.

– Miért döntöttek az Alapjogokért Központtal való együttműködés mellett?

– Intézetünk, az America First Policy Institute mottója, hogy mindig az Egyesült Államokat tesszük az első helyre. Az Alapjogokért Központtal való kapcsolat során az derült ki számomra, hogy az ő hozzáállásuk hasonló, ők Magyarországot teszik az első helyre. Amikor az én szakterületemről, a határbiztonságról van szó, világos, hogy ha nincsenek határaid, nem vagy ország. 
A problémánk, bár más nagyságrendben, de ugyanaz: a szervezett embercsempészet. És látjuk, hogyha azokat a politikákat, amelyek mellett az Alapjogokért Központ központ kiáll, a magyar politikai vezetés megvalósítja, az sikeres lehet. Ez nem csak elmélet. Tudja, már a Trump-kormányzat idején kezdtük látni az Egyesült Államokban, hogy egy ilyen típusú szabályozás valóban működhet, de aztán jött a kormányváltás, és minden félresiklott.
Ezt a problémát nem lehet a régi módszerekkel, gondolkodásmóddal kezelni. Sokkal összetettebb, és az Egyesült Államok esetében sokkal nagyobb léptékű, mint amit valaha is tapasztaltunk. Tehát kreatívnak kell lennünk. Azt hiszem, részben az a cél az America First Policy Institute és az Alapjogokért Központ közötti partnerséggel, hogy tanulhassunk néhány politikájukból. Nem tudunk mindent átemelni, de tanulhatunk, és megpróbálhatjuk a saját országunkra alkalmazni. A cél az, hogy megosszuk egymással a legjobb gyakorlatokat és a kudarcokat is, mert nem minden politika működik. 
Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy idejöhettem, és közvetlenül láthattam, mert semmi sem hasonlítható az első kézből tapasztaláshoz. Az Egyesült Államokban sokszor azt látom, hogy a nyitott határok szószólói közül sokan soha nem mentek le a határra, hogy a saját szemükkel lássák általuk támogatott káros politikák valós következményeit. Inkább a homokba dugják a fejüket, és azt hiszik, jobban értenek a kérdéshez, mint azok, akik ezzel foglalkoznak vagy akik ebben élnek.

– Kiket érint leginkább az illegális migráció?

– Nem csak a határ közelében lakókat. Azokat is, akiknek az iskoláiban hirtelen duplájára nőtt a létszám, mert az illegális migránsok gyerekei „ingyenes” oktatásban részesülnek, amit persze mi fizetünk. Ez pedig rontja az oktatás színvonalát, hiszen olyanokról beszélünk, akik nem feltétlenül ismerik a nyelvet, a szokásokat, sőt lehet, hogy addig nem is vettek részt formális oktatásban.
Hasonló a helyzet a kórházakkal kapcsolatban is. Az illegális migránsok a rutinellátás helyszíneként tekintenek rájuk, és emiatt hosszabbak a várakozási idők. És amikor épp fájdalmaid vannak, ezt bizony megérzed. Ezen felül van egy bűnözési vonzata is, például amikor a lakóhelyed kevésbé biztonságos, mert illegális migránsokból álló szervezett bandák tartják rettegésben a törvénytisztelő polgárokat. 
Tehát messze nem csak a határsértésről van szó, egy sor negatív következménye van a jelenségnek.

– Mi lehetne Donald Trump első intézkedése a határvédelemmel kapcsolatban, ha megválasztanák?

– Először is, le kell vonni a tanulságokat az első kormányzásából. Az America First Policy Institute és több más konzervatív szervezet dolgozik az ezzel kapcsolatos ajánlásokon. Az biztos, hogy keményen fel kell lépni a mexikói kartellekkel szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy keményen kell fellépni az új mexikói kormánnyal szemben is, hiszen ott is választások lesznek. AMLO [Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök] nem olyan partner, akivel együtt lehetne dolgozni. Ha nem használjuk a befolyásunkat, nem fogjuk elérni, hogy bármit is megtegyenek. Trump elnök használta a befolyását, és el is érte, hogy AMLO mindent megtegyen a saját déli határának biztosítása érdekében. Bident nem veszik komolyan.
Azonnal folytatni kell a határkerítés építését is. Biden elnök leállította az építkezést, és hagyta, hogy az anyagok ott rozsdásodjanak. Később árengedménnyel eladta őket. Ez volt a legrosszabb üzlet, amit valaha kötöttek. Fillérekért kótyavetyélték el. Ezen kívül a gyorsított kitoloncolást is folytatni kell, és az érkezők jobb átvilágítására és leinformálására is szükség van. Talán egy kis szünetet is kellene tartanunk a menekültek fogadásában, amíg nem vagyunk biztosak abban, hogy kik azok, akik ténylegesen jogosultak a segítségre.

Borítókép: Robert Law a magyar–szerb határon (Fotó: Alapjogokért Központ/Gunduz Attila)