A turista átok vagy áldás? – A túlturizmus helyzete Európában

A pandémia után a leglátogatottabb utazási célpontok elérték a 2019 előtti turistaszámot. Viszont a túlturizmus Európa-szerte problémát okoz. Több megoldási kísérletet is láthatunk arra, milyen szabályozásokkal férhet meg egymás mellett a turista és a helyi lakos úgy, hogy a bevételek is növekedjenek, a műemlékek állagát is megőrizzék és lakosság is élhesse mindennapi életét.

A hazai politika is a körforgásos gazdaság irányába mutat Fotó: PEXELS

Európa legmagasabb – 12,5 százalékos – idegenforgalmi adója is Amszterdamhoz kapcsolódik. A város hozzáállását az utazókhoz kettősség jellemzi. A lakók élhetőbb mindennapokat szeretnének, zavarják őket a turisták, viszont a bevétel fontos a településnek és a helyi vállalkozóknak. 

2023-ban a látogatók száma újra elérte a Covid előtti kilencmilliós számot, ez 21 százalékos emelkedés 2022-höz képest.

Spanyolország

Spanyolországban már meghaladta a turisták száma a pandémia előtti szintet. Ez a szám 2023-ban 85 millió fő volt. Az országnak azért is fontos, mert a GDP 13 százalékát a turizmus adja, így érdekük, hogy minél többen válasszák utazásuk célpontjaként az országot.

Sevilla mellett más területeken is gondot okoz a túlturizmus problémája és a turisták viselkedése. A Baleár-szigetek az úgynevezett piaturizmus ellen küzd. Elsősorban a német és a brit turistákat érinti a túlzott alkoholfogyasztás. Ebben elsősorban a mallorcai Magaluf  és az ibizai Sant Antoni érintett. 2020-ban született meg a jogi szabályozás, ami szankcionálja a turisták ilyen viselkedését. Pénzbírságokat szabtak ki az „erkélyezésért”, vagyis amikor valaki az úszómedencébe ugrik az erkélyről, este fél tíz után tilos alkoholt árusítani az üzleteknek. A strandpartikat és a kocsmatúrákat betiltották. A helyi vállalkozásokat is figyelik, hogy betartják-e a törvényt, ellenkező esetben akár hatszázezer eurós pénzbírságot is kaphattak. A szabályozás felülvizsgálata során a tervek között szerepel, hogy a turistákat kitoloncolhatják, továbbá fekete listára is kerülhet az, aki nem tartja be a törvényeket. A jogászoknak fontos szerepük lesz a módosítások kidolgozásában azért, hogy az intézkedések ne sértsék az Európai Unió szabad mozgásra vonatkozó elvét.

Olaszország

Az ország turistaparadicsomnak számít a tengerparti résszel, illetve a városok kulturális örökségével. Több város is hozott rendelkezést az utazók számának csökkentéséről. 

Velence volt az első település, ahol belépődíjat vezettek be az egynapos látogatásokra Itáliában. Jelenleg kísérleti jelleggel működik a főszezonban. A város UNESCO-örökségi státusa került már veszélybe turisták magas száma miatt, ezért további intézkedések is várhatók. Például 25 főben maximalizálnák a turistacsoportok számát és megtiltanák a hangszórók használatát. 

Firenzében a helyik kezdték elhagyni a történelmi központot a turisták állandó jelenléte miatt, ezért a városvezetés ott megtiltotta a rövidtávú szállásbérlést. 

Amalfi-part mentén a 35 kilométeres tengerparti úton állandó torlódás keserítette meg a helyiek életét, így rendszám alapján korlátozták az áthaladó gépjárművek számát, egyik nap a páros, másik nap a páratlan számra végződő rendszámmal lehet szelni az utat.

Nem akarunk kevesebb turistát, de azt akarjuk, hogy fenntartható módon tudjuk irányítani a turizmust

– foglalta össze az olasz álláspontot Donatella Bianchi, a Cinque Terre Nemzeti Park elnöke.

Görögország

Az európai kultúra egyik bölcsője, szintén a túlturizmus egyik példája. Nemcsak a szigetek, hanem a nagyobb városok is zsúfoltak a turistáktól. Athén, a főváros 2023-ban rekordot döntött: több mint hétmillióan utaztak oda, hogy megismerjék  a látványosságokat. A legtöbben az Egyesült Államokból és Nagy–Britanniából érkeznek. 

Az Akropolisznál már tavaly szeptember óta működik tömegszabályozási politika: idősávos beléptetés, csoportos látogatás és online jegyfoglalás. Nem véletlen, mert 2023-ban a szezon csúcsán volt, hogy egy nap több mint húszezer turista mászott fel. 

Ez segít biztosítani az emlékmű és az ott dolgozók biztonságát, és javítja a látogatók élményét

– nyilatkozta Lina Mendoni, a görög kulturális miniszter, majd folytatta:

A turizmus nyilvánvalóan kívánatos az ország, mindannyiunk számára, de gondoskodnunk kell arról, hogy a túlturizmus ne okozzon kárt az emlékműben.

De nemcsak a főváros kénytelen ezekkel a problémákkal szembenézni, hanem a görög szigetvilág is, ahol a legnagyobb kihívást a hulladékgazdálkodás, a vízhiány, az elégtelen közszolgáltatások és az illegális építkezések jelentik.

Santorinin a tengerjáró hajók korlátozott ideig és maximalizált utasszámmal tartózkodhatnak a kikötőben.

Mykonoson pedig a hatóságok leszámoltak az illegálisan épített vendéglátó helyekkel úgy, hogy buldózerrel a földdel tették egyenlővé őket.

Borítókép: Illusztráció