– Azt tervezzük, hogy bezárjuk a Plaza de Españát, és díjat számítunk fel a turistáknak, hogy finanszírozzák a megőrzését és biztosítsák biztonságát – jelentette ki José Luis Sanz, Sevilla polgármestere, tudósított a The Guardian brit napilap.
A város első embere a túlturizmus jelenségére reflektált. Bár a turisztikai szolgáltatók célja, hogy egy-egy desztinációba minél több turista érkezzen, egyes területek annyira zsúfolttá váltak, hogy korlátozni kell a látogatók számát. Egyrészt az ottani lakosság érdekében, másrészt amiatt, mert az utazás élvezeti értékét is csökkenti, ha a turisták egymást tapossák, nem látják jól, nem mélyedhetnek el abban, amiért érkeztek.
Várhatóan az idei nyár már túlszárnyalja a pandémia előtti szintet a turizmusban, a Covid után gyorsan magára talált az ágazat. A folyamatot az olcsó repjegyek és az olcsó, online szobabérlés lehetőségeinek széles skálája is támogatja.
Nemcsak Sevilla küzd ezzel a problémával, hanem Európa-szerte a kedvelt turisztikai célpontok is. A megoldásra az egyes területek más-más stratégiát dolgoztak ki. Míg Sevillában lezárják a teret és az érdeklődők csak díj ellenében léphetnek be oda és csodálhatják meg az épületeket, addig Isztambul 25 eurót kér azért, hogy a turisták lássák az Hagia Sophiát, Velencében csak három és tíz euró között mozgó belépődíj ellenében lehet a város kapuit átlépni turisztikai célból, míg Párizsban az idegenforgalmi adó emelésével próbálják kezelni a problémát.
Athénban időrésrendszer szabályozza az Akropolisz megtekintését, míg Marseille-ben a Calanques megcsodálásához ingyenes foglalási rendszerben lehet időpontot választani.
A turisztikai áramlások módosítására tesznek kísérletet Franciaországban. Míg az utazások nyolcvan százaléka az ország területének húsz százalékára összpontosul, egy millió eurós kampány részeként próbálják más, kevésbé népszerű helyekre is csábítani a turistákat.
Franciaország a világ legnagyobb turisztikai célpontja, de komoly adathiányunk van a tömeg kezeléséhez
– hangzott el a kormányzati kommunikációban, ezért egy turisztikai megfigyelőközpontot is felállítanak.
Egyes esetekben pletykák születtek a várható intézkedésekről, például Dubrovnikban az a híresztelés indult el, hogy betiltják a városban a kerekes bőröndöket. Kiderült, hogy ez annyira nem igaz, hogy a városvezetés arra ösztönözné a turistákat, hogy vigyék magukkal a táskáikat, csökkentve ezzel a helyi lakosoknak a külső területeken okozott zajterhelést. Továbbá felhívták az utazók figyelmet a megfelelő öltözködésre és a műemlékek védelmére, továbbá arra, hogy ne másszanak fel az emlékművekre.
Hollandia
A holland főváros rengeteg turistát fogad, de intézkedéseket kellett hozni a túlzottan önfeledt utazók kordában tartására. A brit férfiak egyik kedvelt célpontja például legénybúcsúk szervezése céljából Amszterdam. Tavaly márciusban kampány is indult, hogy már amikor az interneten szervezni kezdik az utazást, olyan videókkal találkozzanak, ahol a túlzott alkohol- és drogfogyasztás következményeit ecsetelik nekik. Továbbá szintén videókban hangsúlyozzák a legális szórakozás előnyeit is.
Tavaly tavasz óta a közterületeken tilos a cannabis fogyasztása a piros lámpás negyedben, a bárok hajnali négy óra helyett már éjjel kettőkor bezárnak, így látványosan, mintegy harminc-hatvan százalékkal csökkent az utcán tartózkodók és hangoskodók száma, könnyebbé téve az éjszakákat a helyiek számára.
A panziók engedélykiadási rendszere is változott, harminc százalékkal csökkent az engedélyek száma és a városvezetés nagyobb figyelmet fordít a gyanús vállalkozások nyomon követésére is.
