Mint arról beszámoltunk, nemrégiben került napvilágra egy nyugati hírszerzési tájékoztató, amelyből kiderült, hogy az orosz hírszerzés egy szerb ügynököt használ arra, hogy beszivárogjon az uniós intézményekbe – és ez az eset csak a jéghegy csúcsának számít Belgium (és az EU) fővárosában.
A helyzet súlyosságát felismerve a belga kormány megduplázta az állambiztonsági szolgálatok létszámát, ahol immár mintegy ezer fő szolgál. Munkájuk súlypontja is eltolódott, a terrorelhárítás helyett a kémelhárításra került a hangsúly. Belgium emellett összekötő tiszteket küldött Washingtonba, Hágába és Marokkóba.
Belgiumban nem számít bűncselekménynek a kémkedés, így igen nehéz bárkit is felelősségre vonni. A parlament most változtatna az 1930-as években született jogszabályon, de ha meg is születik a törvény, a kémkedést az ügyben szereplő információk bizalmas természete miatt igen nehéz nyilvános bírósági tárgyaláson bizonyítani.
A miniszter így kénytelen más eszközökhöz nyúlni. Ezek közé tartozik a diplomaták kiutasítása a kémkedésben való részvételük miatt, a munkavállalási engedélyek visszavonása és a kémkedéssel kapcsolatba hozható kutatóintézetek bezárása. Van Tigchelt szerint Belgiumnak el kellene gondolkodnia azon, hogy a védekező kémelhárításról inkább a támadó módszerek felé forduljon.
Meggyőződésem, hogy szükség van egy erős állambiztonságra ... amely a mainál ... offenzívabb lehet. Ami engem illet, ez a következő vita, amelyet le kell folytatnunk
− mondta Paul Van Tigchelt, hozzátéve, hogy a titkosszolgálatok nem léphetik át a jogállamiság kereteit, és nem végezhetnek műveleteket külföldön.
Borítókép: Paul Van Tigchelt belga igazságügyi miniszter (Fotó: BELGA MAG / Belga via AFP / Nicolas Maeterlinck)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!