Klaus Johannis elnök kedden bejelentette, úgy döntött, elindul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben. A román államfő hosszasan méltatta a NATO-t, de azt is kiemelte, hogy a szövetség megújulásra szorul. Hangsúlyozta a keleti szárny kiemelt szerepét az orosz–ukrán háború kapcsán.
Mint azt a Maszol erdélyi hírportál is felidézte, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nemrég bejelentette: Mark Rutte holland miniszterelnök jelölését támogatja a NATO-főtitkári posztra. Ezt követően a Bloomberg tudósítója X-oldalán azt az információt közölte, hogy Románia értesítette a NATO-tagokat: jelölni tervezi Klaus Johannis államfőt a szervezet főtitkári posztjára.
Rutte támogatottsága messze nem egyöntetű a katonai szövetségen belül, márpedig a NATO-tagok egyhangú döntéssel választják meg Jens Stoltenberg utódját. Johannis bejelentését követően a román elemzők is kiemelték, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely hivatalosan is felvállalta: nem támogatja a holland politikust.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy múlt heti nyilatkozatában azt mondta, a magyar kormány biztosan nem tudja egy olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. A balti államok vezetői részéről fenntartások vannak Ruttéval kapcsolatban, de Lengyelország és Törökország sem rajong a holland politikusért.
Stoltenberg 2024 októberéig marad a NATO főtitkári székében, mandátumát tavaly nyáron hosszabbították meg, utódjáról a tagállamoknak kell dönteniük. A NATO-diplomaták arra számítanak, hogy a döntést 2024 első negyedévében, de legkésőbb a júniusra kitűzött európai parlamenti választások előtt meghozzák. Azért szeretnék ezt elérni, mert így a NATO posztja kimarad az EU legjobb álláselosztásának körhintájából.
Borítókép: Klaus Johannis román elnök beszél az Európai Néppárt (EPP) kétnapos bukaresti kongresszusának második napi ülésén, 2024. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)
