Az amerikai és az európai, a magyar konzervatívok hasonló válaszokat találhatnak az olyan hasonló kihívásokra, mint például a migráció – fogalmazott köszöntőjében Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója.
Az amerikai és a magyar konzervatívok között nem csak felszínes jó viszony van, hanem stratégiai együttműködés is – tette hozzá.
A szabadság összeköt minket, de egyben felelősséget is jelent – mondta Törcsi Péter, hozzátéve, hogy sokkal több van, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt.
Ma már évtizedes távlatban látjuk, hogy a nem kontrollált illegális migráció milyen veszélyekkel jár
– ezt már Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár mondta, aki az amerikai-magyar viszonyról szólva megjegyezte, hogy nagy hagyományokkal rendelkező kapcsolatról van szó, ami viszont most annak ellenére keserű, hogy Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese a NATO-ban.
Sztáray szerint a magyar migrációs politikának három pillére van: egyrészt meg kell védeni a határt, amely egyben az Európai Unió külső határa is, másrészt akkor kell eldönteni, hogy ki jogosult menedékjogra, amikor még a határon kívül van, harmadrészt nem a problémát kell idehozni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a probléma van.
Azok, akik a magyar határon akarnak átkelni, sokszor már négy-öt biztonságos országot is érintettek az útjuk során, köztük akár uniós tagállamot is – mutatott rá az államtitkár. Az Ukrajnából érkezőkkel más a helyzet, számukra Magyarország az első biztonságos ország, és a kormány meg is ad az érkezőknek minden segítséget.
A kilenc év alatt az európai fősodor migrációról alkotott véleménye közel került a magyar állásponthoz, sokan elismerik, hogy a határokat meg kell védeni – hangsúlyozta Sztáray.
Robert Law a beszélgetés során örömét fejezte ki, hogy a helyszínen, első kézből tekinthette meg a magyar határhelyzetet. A szakpolitikus szerint nem meglepő, hogy Donald Trump volt amerikai elnök gyorsan megszerezte a jelöltséghez szükséges delegáltakat. A novemberi elnökválasztáson egy olyan jelölt néz farkasszemet egymással, akinek Amerika az első és egy olyan, aki számára viszont az utolsó – mutatott rá Robert Law, az America First Policy Institute (AFPI) Belbiztonsági és Bevándorlási Központjának igazgatója.
Míg most a Biden-kormányzat intézkedéseit zokszó nélkül végrehajtják az amerikai bürokraták, Donald Trump döntéseit az ellenállásuk miatt jóval nehezebb volt átültetni a gyakorlatba, ha mással nem is, legalább időhúzással igyekeztek akadályozni a nekik nem tetsző intézkedéseket – mesélte a szakpolitikus, aki Trump elnöksége idején a migrációs politikán dolgozott.
Trump idején a mostaninál jóval alacsonyabb volt az érkezők száma, de már akkor is krízisről beszéltek. Mostanra ez a szám többszörösére emelkedett, nem csoda, hogy a migráció kérdése egyike lett a legfontosabbaknak a novemberi elnökválasztás kapcsán.
Mi magunk finanszírozzuk a határon tapasztalható inváziót
– hívta fel a figyelmet Robert Law.
A migránsoknak egyszerű dolga van: elfogatják magukat a határőrökkel, akik buszokkal szállítják őket a városokba. A civilszervezetektől pedig kapnak vonat- vagy repülőjegyet a további utazáshoz, élelmet, sokszor pénzt is. Ezeket pedig jelentős részben az adófizetők finanszírozzák – magyarázta az Amerikában tapasztalható jelenséget a szakértő.
A jelenlegi helyzetben már minden állam határállam, mert mindenkit érint a migráció problémája, ha másképp nem, az oktatáson és az egészségügyi ellátáson keresztül, amelyekre nagy terhet ró az illegális migránsok hatalmas száma.
A demokraták retorikát váltottak. Most már ők is krízisnek nevezik a helyzetet, de azt Trump, illetve a Kongresszus hibájaként próbálják beállítani – mondja Robert Law, hozzátéve, hogy ugyanazok a jogszabályok, amelyek révén Donald Trump megfékezte a krízist, most is léteznek, csupán politikai akaratra lenne szükség az alkalmazásukra.
A szuverenitás és a siker modellje a magyar migrációs politikában
Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni szuverenitását és állampolgárai biztonságát
– mondta Robert Law az Alapjogokért Központ által szervezett magyar-szerb határon tett látogatásakor. Az eseményen részt vett Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, valamint Ernyei Magor, az Alapjogokért Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója is. Law dicsérte Magyarország határozott álláspontját az illegális migráció elleni fellépés terén, szembeállítva a magyar és a washingtoni kormány által folytatott politikát.
Ernyei Magor, az Alapjogokért Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója kifejtette, hogy az amerikai republikánusok és a magyar konzervatívok együttműködése a migrációs politika összehangolására és a határvédelem megerősítésére összpontosít, mint a nemzeti szuverenitás alapvető pilléreire:
Ennek a gerincét adja az Alapjogokért Központ és az America First Policy Institute közös projektje, amelynek célja a két megközelítés összehangolása. Amerikai republikánus barátainkkal egyetértünk: nincs nemzet határok nélkül!
– tette hozzá.
Kovács Zoltán államtitkár a migrációval kapcsolatos magyar megközelítés hatékonysága kapcsán a politikai akarat fontosságát hangsúlyozta:
Az elmúlt 9 évben Magyarország bebizonyította, hogy a határzár, a rendőrök és határvadászok hatékonyságával az illegális migráció megállítható a határainkon. Jelenleg habár látszólag csönd van a határon, valójában a migrációs nyomás növekszik, de mi készen állunk és megvédjük hazánkat
– fejtette ki.
Borítókép: Az America First Policy Institute (AFPI) Belbiztonsági és Bevándorlási Központjának igazgatója a magyarországi déli határszakaszon (Fotó: Alapjogokért Központ / Gunduz Attila)
