A választások első nagy meglepetése az volt, hogy a voksolást egy hétköznap, azaz szerdán tartják. A horvát törvények ugyan nem tiltják, hogy hétköznap legyen a választás, de eddig csak 2000-ben tartottak választásokat így. Az államfő nem indokolta a döntését. A kritikusai az államfő szeszélyes személyiségének tulajdonítják a döntést – magyarázta lapunknak adott válaszában Orosz Anna.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója az esélyekről szólva elmondta, a választásokon a legtöbb szavazatra a HDZ számíthat (30 százalék körüli támogatottság). A kormánypárt után jön az Igazság folyója elnevezésű baloldali koalíció, kb. tíz százalékkal lemaradva. Az utóbbi számíthat a „Képesek vagyunk!” (Mozemo!) nevű baloldali-zöld párt támogatására, amelynek nyolc százalék körüli a támogatottsága. A két jobboldali párt, a Híd (Most) és a Haza Mozgalom (Domovinski pokret, DP) és koalícióik a szavazatok nyolc-kilenc százalékra számíthatnak.
Kiemelte: az Ipsos által készített felmérés alapján azt feltételezik, hogy a Száborban hatvan mandátuma lesz a HDZ-nek, 41 az SDP vezette koalíciónak. Őket követi 15 mandátummal a DP 11 mandátumot szerezhet a Mozemo!, míg a Híd és koalíciója pedig kilencet. Mellettük két regionális párt is bejutna egy-két mandátummal, illetve a Fókusz-Republika pártszövetsége. Mindezek fényében egy nehéz kormányalakítási helyzet fog kialakulni a választásokat követően.
Az elmúlt időszak a jelenlegi miniszterelnök és az államfő között éles viták voltak. A választások után ez az ellentét valószínűleg megmarad, és az elnökválasztásokig a kampányüzemmód miatt még élesedhet is – tette hozzá Orosz Anna. A szakértő aláhúzta: az ukrán–orosz háborúhoz való viszonyulással kapcsolatban az államfő álláspontja sokban hasonlít a magyarhoz.
Így valószínűleg visszafogottabb lenne egy Milanović vezette kormány politikája. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kilencvenes évek háborús tapasztalatai miatt nagyon szolidáris a horvát társadalom Ukrajnával. Másrészt a horvát kormány most jelentős támogatást kap Washingtontól a hadereje fejlesztéséhez, így az USA jövőbeli pozíciója is hatással lesz az új kormány mozgásterére
– nyilatkozta a kutató.
A horvátországi magyarok kérdése nem képezi különösebb vita tárgyát a bilaterális kapcsolatokban, és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége is képviselni tudta a magyar közösség érdekeit a horvát parlamentben a HDZ vezetése mellett – tette hozzá. Aláhúzta:
Azt nehéz megítélni, hogy egy kormányváltás esetén milyen lenne a viszony, így egyelőre inkább a kiszámíthatatlanság tekinthető az egyik fő kihívásnak.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a nemzeti kisebbségek összesen további nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba: a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek hármat.
A magyar parlamenti képviselői helyért egyetlen jelölt indul, Jankovics Róbert, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben és elnöke a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK), így ő már biztos befutónak számít.
További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg: körükben csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb száz, legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.
