Így alakulhat a magyar–horvát viszony a szerdai voksolás után

Szerdán választásokat tartanak Horvátországban. A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb öt százalék.

Zágráb, 2024. április 15. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke (k) hazája himnuszát énekli a párt választási kampányrendezvényén Zágrábban 2024. április 14-én. Horvátországban április 17-én parlamenti választásokat tartanak. MTI/AP/Darko Bandic Fotó: Darko Bandic

A horvátországi magyarok kérdése nem képezi különösebb vita tárgyát a bilaterális kapcsolatokban, és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége is képviselni tudta a magyar közösség érdekeit a horvát parlamentben a HDZ vezetése mellett – tette hozzá. Aláhúzta:

Azt nehéz megítélni, hogy egy kormányváltás esetén milyen lenne a viszony, így egyelőre inkább a kiszámíthatatlanság tekinthető az egyik fő kihívásnak.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, a nemzeti kisebbségek összesen további nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba: a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek hármat. 

A magyar parlamenti képviselői helyért egyetlen jelölt indul, Jankovics Róbert, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben és elnöke a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK), így ő már biztos befutónak számít.

További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg: körükben csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb száz, legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.

Orosz Anna szerint amennyiben marad a HDZ-kormány, akkor a kapcsolatok valószínűleg a jelenlegihez hasonlóak maradhatnak Magyarország és Horvátország között. A felek között továbbra is feszültséget okozhat az ukrajnai háború kapcsán mutatott eltérő álláspontjuk. 

Zoran Milanovic horvát államfő több kérdésben is a magyar kormányéhoz hasonló álláspontot fogalmazott meg, de ez nem jelenti azt, hogy kormányfőként automatikusan ugyanezt a politikát tudná vinni. Ukrajna kapcsán lehetne némi közeledés az álláspontokban, de nagy általánosságban nem várható jelentős javulás.

 

A Balkán biztonsága szempontjából mindig kulcskérdés a szerb–horvát viszony

Horvátország és Szerbia viszonyát erőteljesen tudja befolyásolni a két fél közti bizalmatlanság. Ebben a bizalmatlan környezetben a fegyverkezés felerősödése (elsősorban a bizonytalan nemzetközi környezet következtében és a sokasodó biztonsági kihívások hatására), illetve a regionális pozíciók erősítése érdekében tett lépések (pl. a regionális energiapolitikai törekvések) is ütközőpontokat tudnak eredményezni. Erre többször is volt példa az elmúlt időszakban – mutatott rá a szakértő.

A baloldali koalíció szempontjából ellentmondásos, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok képviselete kapcsán a miniszterelnöknek jelölt államfő sokszor a jobboldalt is túlszárnyaló álláspontot képvisel, de ez inkább a nyugati szövetségesekkel okozhatna feszültséget. Emellett a horvát politika további jobbra tolódása újabb diplomáciai csörtéket eredményezhet Szerbiával, különösen ha az érinti a horvátországi szerbeket.

– szögezte le a lapunk kérdésére a kutató.

Orosz Anna hozzátette: ugyanakkor a bosznia-hercegovinai szerbek és horvátok érdekei abban a tekintetben átfedik egymást, hogy egyik fél sem szeretné a központi állam további erősítését.

Borítókép: Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke (k) hazája himnuszát énekli a párt választási kampányrendezvényén Zágrábban 2024. április 14-én. Horvátországban április 17-én parlamenti választásokat tartanak. (Fotó: MTI/AP/Darko Bandic)