Soros György évtizedek óta háborúba akarja vinni a NATO-t és Európát – 1. rész

Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. De arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében. Sorozatunkban bemutatjuk, hogyan akarja Soros György évtizedek óta újabb és újabb háborúba sodorni a világot.

Hungarian-born US businessman George Soros, chair of New York-based Soros Fund Management, and his wife Tamiko at a ceremony in Berlin to celebrate the founding of the European Roma Institute for Arts and Culture on June 8, 2017 (Photo: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Egyik, harminc évvel ezelőtti, „Egy új világrend felé: A NATO jövője” írásában Kelet-Európáról is írt. Mint fogalmazott: „az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a partnerség katonai potenciálját,

mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak.

Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”

Vagyis lényegében golyófogónak használta volna a kelet-európai katonákat Soros György.

Egy másik, szintén ’93-as írásában pedig azt a kérdést tette fel az amerikai spekuláns, hogy mi értelme a katonai erőnek, ha nem használjuk fel. Alig néhány hónappal később pedig arról értekezett, hogy 

a NATO küldetését újra kellene definiálni, hogy a nacionalista társadalmak ellen katonai beavatkozás is legyen lehetséges.

Soros már akkor, több mint harminc évvel ezelőtt háborús irányba terelte volna a NATO-t. Mint kifejtette, a NATO eredeti küldetése a szabad világ védelme volt a szovjet birodalommal szemben, ez a küldetés azonban szerinte elavult, de „a szovjet birodalom összeomlása biztonsági vákuumot hagyott maga után, amely »fekete lyukká« változhat”. 

Ezért – mint fogalmazott – ha a NATO-nak van egyáltalán küldetése, az az, hogy erejét és befolyását a [posztszovjet] régióba vetítse, és a küldetést leginkább a nyitott és zárt társadalmakon lehet meghatározni. 

Soros György szerint a NATO-nak képesnek kellene lennie beavatkozni más országok belügyeibe
(Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)

Soros véleménye szerint a nacionalista elveken alapuló zárt társadalmak veszélyt jelentenek a biztonságra, mert ellenségre van szükségük, akár kívül, akár belül, de a fenyegetés jellege nagyon különbözik attól, amelyre a NATO-t felépítették, és egészen más megközelítésre van szükség e fenyegetés leküzdéséhez. Kiemelte:

Ez magában foglalja a demokratikus államok és nyitott társadalmak felépítését és olyan struktúrába való beágyazását, amely kizár bizonyos magatartásformákat. Csak kudarc esetén van kilátás katonai beavatkozásra.

1997-ben pedig már arról írt az amerikai milliárdos, hogy szerinte szükség lenne arra, hogy

a NATO bevatkozhasson már országok belügyeibe a liberális demokráciáért. 

Mint írta, „ami a biztonságot és a békét illeti, a világ liberális demokráciáinak vezető szerepet kell vállalniuk és olyan globális szövetségi hálózatot kell kialakítaniuk, mint a NATO, amely működhet az ENSZ-szel vagy anélkül. Elsődleges céljuk a béke megőrzése lenne; de a válságmegelőzést nem lehet elég korán elkezdeni… Például egy demokratikus és virágzó Oroszország nagyobb mértékben járulna hozzá a békéhez a régióban, mint a NATO bármilyen katonai kiadása. 

Más országok belügyeibe való beavatkozás nehézségekkel jár, de a be nem avatkozás veszélyesebb lehet

– fogalmazott Soros György. 

Borítókép: Soros György amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke és a felesége, Tamiko az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)