Soros György már a kilencvenes évek elején, 1993-ban is kifejtette véleményét arról, hogyan képzeli el a NATO jövőjét, több írást is közzétett, és igencsak háborús hangot ütött meg.
Soros György évtizedek óta háborúba akarja vinni a NATO-t és Európát – 1. rész
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. De arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében. Sorozatunkban bemutatjuk, hogyan akarja Soros György évtizedek óta újabb és újabb háborúba sodorni a világot.
Egyik, harminc évvel ezelőtti, „Egy új világrend felé: A NATO jövője” írásában Kelet-Európáról is írt. Mint fogalmazott: „az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a partnerség katonai potenciálját,
mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak.
Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”
Vagyis lényegében golyófogónak használta volna a kelet-európai katonákat Soros György.
További Külföld híreink
Egy másik, szintén ’93-as írásában pedig azt a kérdést tette fel az amerikai spekuláns, hogy mi értelme a katonai erőnek, ha nem használjuk fel. Alig néhány hónappal később pedig arról értekezett, hogy
a NATO küldetését újra kellene definiálni, hogy a nacionalista társadalmak ellen katonai beavatkozás is legyen lehetséges.
Soros már akkor, több mint harminc évvel ezelőtt háborús irányba terelte volna a NATO-t. Mint kifejtette, a NATO eredeti küldetése a szabad világ védelme volt a szovjet birodalommal szemben, ez a küldetés azonban szerinte elavult, de „a szovjet birodalom összeomlása biztonsági vákuumot hagyott maga után, amely »fekete lyukká« változhat”.
További Külföld híreink
Ezért – mint fogalmazott – ha a NATO-nak van egyáltalán küldetése, az az, hogy erejét és befolyását a [posztszovjet] régióba vetítse, és a küldetést leginkább a nyitott és zárt társadalmakon lehet meghatározni.
Soros véleménye szerint a nacionalista elveken alapuló zárt társadalmak veszélyt jelentenek a biztonságra, mert ellenségre van szükségük, akár kívül, akár belül, de a fenyegetés jellege nagyon különbözik attól, amelyre a NATO-t felépítették, és egészen más megközelítésre van szükség e fenyegetés leküzdéséhez. Kiemelte:
Ez magában foglalja a demokratikus államok és nyitott társadalmak felépítését és olyan struktúrába való beágyazását, amely kizár bizonyos magatartásformákat. Csak kudarc esetén van kilátás katonai beavatkozásra.
1997-ben pedig már arról írt az amerikai milliárdos, hogy szerinte szükség lenne arra, hogy
a NATO bevatkozhasson már országok belügyeibe a liberális demokráciáért.
Mint írta, „ami a biztonságot és a békét illeti, a világ liberális demokráciáinak vezető szerepet kell vállalniuk és olyan globális szövetségi hálózatot kell kialakítaniuk, mint a NATO, amely működhet az ENSZ-szel vagy anélkül. Elsődleges céljuk a béke megőrzése lenne; de a válságmegelőzést nem lehet elég korán elkezdeni… Például egy demokratikus és virágzó Oroszország nagyobb mértékben járulna hozzá a békéhez a régióban, mint a NATO bármilyen katonai kiadása.
Más országok belügyeibe való beavatkozás nehézségekkel jár, de a be nem avatkozás veszélyesebb lehet
– fogalmazott Soros György.
Borítókép: Soros György amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke és a felesége, Tamiko az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezSzijjártó Péter: Egymás mellett épülnek a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak Magyarországon
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Szijjártó Péter: Azonnal békét kell kötni
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Budapesten szerezne jó pontokat a választások előtt álló román kormányfő
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
A Mazsihisz nem hagyta szó nélkül, hogy elfogatóparancs van érvényben Netanjahu ellen
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezSzijjártó Péter: Egymás mellett épülnek a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak Magyarországon
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Szijjártó Péter: Azonnal békét kell kötni
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Budapesten szerezne jó pontokat a választások előtt álló román kormányfő
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.