Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. De arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében. Sorozatunkban bemutatjuk, hogyan akarja Soros György évtizedek óta újabb és újabb háborúba sodorni a világot.
Hungarian-born US businessman George Soros, chair of New York-based Soros Fund Management, and his wife Tamiko at a ceremony in Berlin to celebrate the founding of the European Roma Institute for Arts and Culture on June 8, 2017 (Photo: MTI/EPA/Clemens Bilan)
Egyik, harminc évvel ezelőtti, „Egy új világrend felé: A NATO jövője” írásában Kelet-Európáról is írt. Mint fogalmazott: „az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a partnerség katonai potenciálját,
mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak.
Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”
Vagyis lényegében golyófogónak használta volna a kelet-európai katonákat Soros György.
Egy másik, szintén ’93-as írásában pedig azt a kérdést tette fel az amerikai spekuláns, hogy mi értelme a katonai erőnek, ha nem használjuk fel. Alig néhány hónappal később pedig arról értekezett, hogy
a NATO küldetését újra kellene definiálni, hogy a nacionalista társadalmak ellen katonai beavatkozás is legyen lehetséges.
Soros már akkor, több mint harminc évvel ezelőtt háborús irányba terelte volna a NATO-t. Mint kifejtette, a NATO eredeti küldetése a szabad világ védelme volt a szovjet birodalommal szemben, ez a küldetés azonban szerinte elavult, de „a szovjet birodalom összeomlása biztonsági vákuumot hagyott maga után, amely »fekete lyukká« változhat”.
Ezért – mint fogalmazott – ha a NATO-nak van egyáltalán küldetése, az az, hogy erejét és befolyását a [posztszovjet] régióba vetítse, és a küldetést leginkább a nyitott és zárt társadalmakon lehet meghatározni.
Soros György szerint a NATO-nak képesnek kellene lennie beavatkozni más országok belügyeibe (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)
Soros véleménye szerint a nacionalista elveken alapuló zárt társadalmak veszélyt jelentenek a biztonságra, mert ellenségre van szükségük, akár kívül, akár belül, de a fenyegetés jellege nagyon különbözik attól, amelyre a NATO-t felépítették, és egészen más megközelítésre van szükség e fenyegetés leküzdéséhez. Kiemelte:
Ez magában foglalja a demokratikus államok és nyitott társadalmak felépítését és olyan struktúrába való beágyazását, amely kizár bizonyos magatartásformákat. Csak kudarc esetén van kilátás katonai beavatkozásra.
1997-ben pedig már arról írt az amerikai milliárdos, hogy szerinte szükség lenne arra, hogy
a NATO bevatkozhasson már országok belügyeibe a liberális demokráciáért.
Mint írta, „ami a biztonságot és a békét illeti, a világ liberális demokráciáinak vezető szerepet kell vállalniuk és olyan globális szövetségi hálózatot kell kialakítaniuk, mint a NATO, amely működhet az ENSZ-szel vagy anélkül. Elsődleges céljuk a béke megőrzése lenne; de a válságmegelőzést nem lehet elég korán elkezdeni… Például egy demokratikus és virágzó Oroszország nagyobb mértékben járulna hozzá a békéhez a régióban, mint a NATO bármilyen katonai kiadása.
Más országok belügyeibe való beavatkozás nehézségekkel jár, de a be nem avatkozás veszélyesebb lehet
Borítókép: Soros György amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke és a felesége, Tamiko az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
