Minden, amit a Weber-féle kötelező sorkatonaságról tudni kell

Mindössze egy hét maradt a jövő vasárnap esedékes európai parlamenti választásokig, ám nemcsak a voksolás, hanem egyúttal a kötelező sorkatonai szolgálat európai szintű bevezetésének megtárgyalása is egyre közeledik, amely már az újonnan felálló testületben kerülhet napirendre. Összegyűjtöttük, mit kell tudni Manfred Weber európai néppárti elnök, valamint más háborúpárti, nyugat-európai vezető politikusok őrült ötletéről.

Német katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án. Fotó: Hannibal Hanschke Forrás: MTI/EPA

A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

A térségben egyébként az orosz–ukrán konfliktus nyomán merült fel az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.

Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva. Észtországban pedig 8 vagy 11 hónap a szolgálati idő a 18 és 27 év közötti férfiak számára, amelynek során a védelmi erők közleménye szerint „olyan alapvető ismereteket szereznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háborús katonai egységek szakembereiként járjanak el”. Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak.

A NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Lettországban szolgálatot teljesítő lengyel katonák PT–91-es harckocsikkal tüzelnek a Silver Arrow (Ezüstnyíl) fedőnevű hadgyakorlaton a lettországi Adazi településnél levő támaszponton 2023. szeptember 29-én  
Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina 

A hadsereg weboldalán található tájékoztatás szerint 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak – ahogy egyébként minden, korábban képzésben részesült állampolgár.

Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.

Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, amelyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is. Szintén engedmény, hogy akik továbbtanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatot. Görögországban pedig 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó. Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett: minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett.

A nőkre is kiterjesztenék a sorkatonaságot

Weber terve alól senki, még a nők sem lennének kivételek, rájuk is kiterjesztenék a sorkatonaságot. Norvégiában 2015-ben, valamint Svédországban 2017-ben már sor került erre a lépésre.

A norvég fegyveres erőkhöz először 1976-ban csatlakozhattak a nők, azóta több mint 200 intézkedést hozott a kormány annak érdekében, hogy növeljék a nők arányát a hadseregben. 2015-ben pedig első NATO-tagállamént a skandináv ország bevezette a kötelező katonai szolgálatot mindkét nem számára. Statisztikai adatok szerint már 2020-ban a kötelező katonai szolgálatot teljesítők 33 százaléka volt nő, többségük viszont a szolgálati idő letelte után leszerelt, kevesen választották a katonai pályát.

A norvég példa azonban rámutatott arra, a nőkre vonatkozó sorkatonai szolgálat korántsem veszélytelen, jelentős számban számoltak be szexuális zaklatásról.

Svédországban 2010-ben arra hivatkozva törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, hogy elegendő önkéntes volt a hadseregben, 2017-ben viszont a férfiak számára újra, a nők esetében pedig először bevezették az európai biztonsági helyzet átalakulása miatt. A kormány akkor azzal indokolta a döntést, az önkéntesek száma mégsem elegendő, a nőkkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott a közlemény, „a modern sorkatonaság nemi szempontból semleges”. Az elmúlt években más országok is követték a skandinávok példáját, Dánia volt a harmadik olyan európai ország, ahol a sorkatonaságot kiterjesztették a nőkre is. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes szerint „a nemek közötti teljes egyenlőségnek” hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához – írta korábban a Politico brüsszeli hírportál.

Norvég NATO-katonák  a litvániai Pabradében lévő katonai támaszponton 2020. szeptember 8-án Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

Európa más országaiban viszont egyelőre megmaradt a nők számára az önkéntes alapú bevonulás. Belgiumban tavaly a nők a katonák több mint tíz százalékát tették ki, részvételüket a katonaságban először 1987-ben engedélyezték tartalékosként. Az Egyesült Királyságban 1949-ben jött létre az első női királyi hadtest, amely a XX. század háborúit követően feloszlott, utána főként támogató vagy orvosi pozíciókat láttak el. A brit nők előtt egészen 2016-ig zárva maradtak a harci szerepek, meglehetősen nagy vita is övezte, alkalmasak-e arra, hogy a fronton harcoljanak. Franciaországban először 1914-ben jelentek meg a nők a hadseregben mint egészségügyi személyzet, több mint száz évvel később, 2018-ban pedig már engedélyezték számukra, hogy ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókon is szolgáljanak. Tavaly a francia hadsereg állományának 16,5 százalékát tették ki a nők. Hollandiában 2018-ban fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében a lányok már 17 éves korukban behívót kaphatnak háború esetén.

Világháborút hoznának Európára Macron és társai

Egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború eszkalálódni fog, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök február végén elsők közt jelentette be, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

Hozzátette, a nyugati csapatok Ukrajnába küldését is lehetségesnek tartja – egy ilyen lépés viszont egyértelműen súlyos katasztrófát, a harmadik világháború kirobbanását jelentené.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök március végén pedig már azt hangoztatta, egy új korszak küszöbén vagyunk. „Ez a háború előtti időszak” – fogalmazott.

– Az amerikaiak átadták az európaiaknak az ukrajnai háború finanszírozását és támogatását. Mindegy, hogy hogyan alakul az amerikai elnökválasztás, ezt a háborút az európaiakra testálták

– mondta el lapunknak korábban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A szakértő arra is rámutatott, hogy hamarosan elfogy az ukrán hadköteles korú utánpótlás, és ha a 650 ezer, külföldön lévő ukrán férfit haza is küldik, az is csak egy évre lenne elég, csakúgy, mint a nagyjából 350 ezres NATO-haderő.

– Két év múlva, ha még akkor is tart háború, már nem lesz utánpótlás, így már most el kell kezdeni a sorkötelezettséget visszaállítani, hogy ha elfogynak az ukránok és elfogynak a hivatásos profi NATO-katonák, akkor is legyen európai utánpótlás az ukrán frontra

– jegyezte meg Kiszelly Zoltán. 

A kötelező európai sorkatonaságot egyébként a német Junge Union (a Kereszténydemokrata Unió [CDU] és a Bajor Keresztényszociális Unió [CSU] ifjúsági szervezete)  javasolta először. A nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetését Európa-szerte már 2017-ben napirendre tűzték, ám az akkor még nem kapott kellő támogatást.

Az ezt célzó dokumentum kifejezetten javasolja, hogy „minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban”.

Az akkori dokumentumot az a Paul Ziemiak jegyezte, aki akkoriban a mintegy 110 ezer tagot számláló ifjúsági szervezet szövetségi elnöke volt, majd a német Kereszténydemokrata Unió politikusa, aki a 2017-es szövetségi választások óta Bundestag-képviselő és tagja a belügyi és honvédelmi bizottságnak is. Nem lenne meglepő, ha ő is a német sorköteles javaslat kidolgozói között lenne.

Borítókép: Német katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)