Az Európai Bizottság magyar tagja abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a térség országai – köztük Magyarország – éppen 20 éve lettek tagjai az uniónak. Mint mondta, nagy eredménynek tartja, hogy a csatlakozással Európa visszanyerte azt az arcát, amikor Közép-Európa integráns része volt az európai építkezésnek.
Amikor ez megtörtént, mindenki azt gondolta, hogy innentől fogva már véget ért a történelem, csak a jó vár mindenkire, itt a korlátlan fejlődés időszaka. Azonban ha visszagondolunk, 2004. május elseje után négy évvel érkezett a pénzügyi válság, aztán az adósságválság, azt követően a migrációs válság, a koronavírus-járvány, most pedig háborúk. Egy bővítés nélküli Európa ma már nem is tudná ezeket a válságokat megoldani
– mutatott rá Várhelyi Olivér.
Véleménye szerint nemcsak az EU, de Közép-Európa is rendkívül megerősödött az uniós tagság révén, mert korábban a térség jelentős elmaradásban volt gazdaságilag és szociálisan.
Felidézte, hogy kezdetben még nehezen volt látható, Közép-Európa milyen szerepet tud politikailag betölteni az EU-ban, de kiemelte, hogy a brexit óta a régiónak „hangsúlyosabb, nemcsak kiegyensúlyozó, de trendmeghatározó szerepe is van”.
Példaként hozta fel az ukrajnai háborút, amellyel kapcsolatban a közép-európai országok hangja jelentősen megerősödött, és „az általuk képviselt, biztonság-, valamint gazdaságpolitikai álláspontok mára egy teljesen önálló arculatot képviselnek az Európai Unióban”. Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa élen jár a kohéziós politikának nemcsak a források felhasználásában, hanem a társadalmi-gazdasági felzárkózási ütemét tekintve is, a régió kiemelkedően tudott profitálni ebből a programból, és ennek eredményeképpen egy sokkal modernebb gazdaság jött létre a térségben. Várhelyi Olivér szerint a következő Európai Bizottságnak a jövőbeli bővítésre kell koncentrálnia.
A következő mandátum végére az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy új tagokat fogadjon. Ez most már nemcsak hogy politikai szükségszerűség, hanem politikai realitás is
– mondta.
