– Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben Észak-Koreába látogatott. Ez is azt bizonyítja, hogy a háború nem csak Ukrajnáról szól?
– Igen, ez már egy globális konfliktus. De sokkal érdekesebb Vlagyimir Putyin útjának szimbolikus időzítése. Minden bizonnyal szem előtt tartották, hogy idén választások lesznek az Egyesült Államokban, illetve hogy idén ünneplik Washingtonban a NATO alapításának 75. évfordulóját. Direkt üzenet volt ez az amerikaiaknak, de Dél-Koreának és Japánnak is. Sőt, megkockáztatom, hogy Kínában sem túl boldogok Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un találkozója miatt.
– Kína egyfajta egyensúlyozó politikára törekszik?
– Igen, mert Kínának megvan a maga baja, különösen a koronavírus-járvány óta.
A valódi statisztikákat nem ismerjük, de azért a kínai gazdaság nem úgy teljesít, ahogy tőlük megszokhattuk. Ezért is próbálják szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Oroszországgal. Stratégiai helyezkedésükkel egyúttal üzenetet küldenek Washingtonnak. És Pekingben is árgus szemekkel figyelik az amerikai választásokat, mert az eredményeknek rájuk nézve is komoly következményei lesznek. Gondosan mérlegelik a lehetőségeiket.
– És milyen lehetőségei vannak így Európának, amely szívesen üzletel a kínaiakkal, de nem akar az oroszokkal?
– Nehéz kérdés. Európának mint egésznek aligha van erre válasza, inkább az egyes államoknak kell megoldást találnia. Márpedig minden országnak más a viszonya Kínával. Arra azért emlékeztetnék, hogy Kína nem egy demokratikus piacgazdaság, nem olyan nyitott és átlátható. Ezt érdemes észben tartani, mikor üzletel velük az ember.
– Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország?
– Ez a változó geopolitikai környezet, a kínai és az észak-koreai feszültség például arra is lehetőséget teremt, hogy Magyarország elmélyítse kapcsolatait a térséggel, mindenekelőtt Dél-Koreával. Az együttműködés már most is remek, de tovább javítható. Létrejöhetne például egy Budapest–Washington–Szöul-tengely. Magyarország és Dél-Korea egyébként idén ünnepli diplomáciai kapcsolatainak 35. évfordulóját.
– A Nyugat gazdasági fegyverekkel próbál harcolni. A tengerentúlról nézve működnek a szankciók?
– Sajnos nem. Az eredeti elképzelés az volt, hogy szankciókkal büntetjük Oroszországot, de a valóságban ez nem jött össze. Nézze csak meg az orosz gazdaságot! Máris sikerült átszervezni magukat. Sok szó esik az orosz energiahordozóktól való leszakadásról is, ehhez képest ez sem sikerül. Oroszország globálisan még mindig a piac meghatározó szereplője. Közben az Egyesült Államokban nincsenek tervek arra, hogyan aknázzuk ki saját forrásainkat. Ez pedig Oroszországnak versenyképességi előnyt jelent.
Újra kellene gondolnunk az egész szankciós politikánkat. Az többé nem működik, hogy büntetőintézkedéseket hozunk, aztán majd meglátjuk, mi történik.
– Más gócpontokat is berobbanthat az ukrajnai háború?
– Az biztos, hogy történelmi, viharos időket élünk. A helyzet nagyon bonyolult, egyszerre több fronton változnak a dolgok. Csak ismételni tudom magam: ezért is nagyon fontos, hogy mi lesz az amerikai választásokon. Az is biztos, hogy a hasonlóan gondolkodó partnereknek együtt kell megoldást találnunk. Nem szökhetünk meg a probléma elől, szembe kell néznünk vele. Őszinte párbeszédre van szükségünk. És vezetésre is! Megmondom őszintén, a jelenlegi amerikai adminisztrációnál nem láttam ezt a szerepet.
Hiányolom a konkrét lépéseket, ötleteket: hogyan vetnének véget az ukrajnai háborúnak?
Az egy dolog, hogy támogatjuk Ukrajnát. De ezen kívül milyen más terveink vannak a konfliktus lezárására, az ukránok megsegítésére?
– Joe Bident is felelősség terheli a háború kirobbanásáért?
– Annál mindenképpen több kellett volna, hogy azt hajtogatják, bármi áron támogatjuk Ukrajnát. Mi a stratégia? Hol maradnak a konkrétumok?
– Hogyan tudna Donald Trump békét teremteni?
– A részleteket még nem ismerjük, a stílusát viszont igen, és az nagyon más, mint Joe Bidené. Hiszen Donald Trump az üzleti világból érkezett, ahol ő hozta a döntéseket.
Hozzászokott, hogy problémákat kell megoldania.
Ezzel szemben Joe Biden ősidők óta politizál, megannyi tanácsadóval vette körül magát. Teljesen másképpen közelítenek a dolgokhoz.
– Mennyire meghatározó Ukrajna kérdése az amerikai kampányban?
– Az igazat megvallva a választásokat nem igazán a külpolitika határozza meg. A gazdaság helyzete, a határon kialakult válság az illegális migráció például sokkal fontosabb. Nem hinném, hogy a külpolitikai kérdéseknek túl nagy hatásuk lesz.
