Csakhogy okulva a két világháború közti időszak tapasztalataiból, a második világháború után Németországban szándékosan olyan alkotmány született, amely rendkívül bonyolulttá teszi a kormányok megbuktatását. Csak a kancellár kérhet bizalmi szavazást maga ellen, és az elnök az egyetlen, aki előre hozott választást írhat ki.
A jelenlegi helyzetben az egyetlen forgatókönyv az lenne, hogy ha Scholz bizalmi szavazást kér maga ellen és veszít, akkor Frank-Walter Steinmeier német elnök kiírhatja az előre hozott választást. Nem ez azonban az egyetlen lehetősége: dönthet úgy is, hogy a 2021-es parlamenti választáson a második helyet megszerző (az európai parlamenti választáson pedig a legjobb eredményt elérő) kereszténydemokratákat (CDU) kéri fel a kormányalakításra, és csak akkor ír ki választást, ha a CDU-nak nem sikerül tető alá hoznia egy koalíciót.
A kereszténydemokraták vezetője, Friedrich Merz, bár nem sürgette nyíltan az előre hozott választást, azt nyilvánvalóvá tette, hogy készen áll a kormányzásra.
Ha pedig a jelzőlámpa-koalíció valami csoda folytán mégis túlélné a nyarat, Scholz akkor sem nyugodhat meg, ugyanis szeptemberben három keletnémet tartományban tartanak tartományi választásokat, a jobboldali AfD pedig akár mindhármat megnyerheti, ami ismét új helyzetet teremt a német belpolitikában.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!