Nem az a kérdés, hogy bukik-e Olaf Scholz német kancellár, hanem az, hogy mikor – írja a Politico brüsszeli hírportál. A médium részben Scholz pártjának, a szociáldemokratáknak (SPD) szégyenletes választási vereségével, másrészt a koalíciós partnerek között eddig is meglévő feszültségekkel támasztja alá az első látásra merésznek tűnő állítást.
Mint arról beszámoltunk, az SPD csak a harmadik helyet szerezte meg a vasárnapi európai parlamenti választáson, a jelzőlámpa-koalíciónak csúfolt kormány három pártja pedig összesen is mindössze a szavazatok 31 százalékát szerezte meg.
Tény, hogy a kormánykoalíciót leszavazták, és Olaf Scholznak Macronhoz hasonlóan új választásokat kell kiírnia
– mondta Markus Söder bajor miniszterelnök a német közszolgálati televízióban a választás után.
Véleményével ráadásul nem volt egyedül: az egyébként inkább balra húzó Die Zeit német napilap is előre hozott választásokat sürgetett.
Bár Scholz szerint jelenleg nincs ilyen forgatókönyv, a kancellár könnyen kényszerhelyzetben találhatja magát. A jelenlegi kormány a második világháború óta a legnépszerűtlenebb Németországban, a választók mintegy kétharmada elégedetlen a teljesítményével.
Még rosszabb a helyzet, ha Scholz személyes támogatottságát nézzük: a német polgárok hetven százaléka nem látja szívesen a kancellári bársonyszékben.
Nem véletlenül: a fűtési rendszerek megújuló energiaforrásokra való átállítása káoszba fulladt, a kormány költségvetési tervezete pedig tavaly év végén alkotmányellenesnek bizonyult. Az utóbbi végképp nyilvánvalóvá tette a szakadást a koalíció pártjai között. Míg a Zöldek és a szociáldemokraták akár az alkotmányos hiányféket félretéve is költenének a zöldcélokra, a szabad demokraták (FDP) és főképp a párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter ragaszkodik a költségvetési fegyelemhez, és már kilátásba helyezte a koalícióból való kilépést.
Eljöhet az a pont, amikor azt mondom: jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni
– nyilatkozta Lindner a német Rheinishe Postnak.
Csakhogy okulva a két világháború közti időszak tapasztalataiból, a második világháború után Németországban szándékosan olyan alkotmány született, amely rendkívül bonyolulttá teszi a kormányok megbuktatását. Csak a kancellár kérhet bizalmi szavazást maga ellen, és az elnök az egyetlen, aki előre hozott választást írhat ki.
A jelenlegi helyzetben az egyetlen forgatókönyv az lenne, hogy ha Scholz bizalmi szavazást kér maga ellen és veszít, akkor Frank-Walter Steinmeier német elnök kiírhatja az előre hozott választást. Nem ez azonban az egyetlen lehetősége: dönthet úgy is, hogy a 2021-es parlamenti választáson a második helyet megszerző (az európai parlamenti választáson pedig a legjobb eredményt elérő) kereszténydemokratákat (CDU) kéri fel a kormányalakításra, és csak akkor ír ki választást, ha a CDU-nak nem sikerül tető alá hoznia egy koalíciót.
A kereszténydemokraták vezetője, Friedrich Merz, bár nem sürgette nyíltan az előre hozott választást, azt nyilvánvalóvá tette, hogy készen áll a kormányzásra.
Ha pedig a jelzőlámpa-koalíció valami csoda folytán mégis túlélné a nyarat, Scholz akkor sem nyugodhat meg, ugyanis szeptemberben három keletnémet tartományban tartanak tartományi választásokat, a jobboldali AfD pedig akár mindhármat megnyerheti, ami ismét új helyzetet teremt a német belpolitikában.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
