Miután ma este lezárják az urnákat az európai parlamenti választásokon, elindul az alkudozás a pártcsaládokhoz való csatlakozásról. A pártcsaládok a mandátumaik száma alapján jogosultak finanszírozásra, valamint a frakciók nagysága szerepet játszik a parlamenti tisztségek elosztásában is. Nem véletlen, hogy ötévente a választások után intenzív tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely idén különösen kiélezett lehet – írja a The Financial Times amerikai napilap.
A négy hagyományos nagy csoport az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták, a Renew és a zöldek. Ezektől jobbra és balra is találunk további csoportokat, valamint vannak pártcsaládoktól független képviselők is (az EPP-ből való 2021-es kilépésük óta például a Fidesz képviselői is függetlenek).
A négy nagy csoport taglétszáma az elmúlt időszakban csökkent, míg a többi csoportosulásé nőtt.
Közülük a Renew-ban épp forrnak az indulatok, mert a csoport jelenlegi vezetője, Valerie Hayer, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) pártjának listavezetője belengette a holland Szabad Demokrata Néppárt (VVD) kirúgását a pártcsaládból, miután az koalíciós megállapodást kötött Geert Wilders Szabadságpártjával. A VVD egyébként a pártcsalád egyik alapító tagja.
Az amerikai lap szerint mindig a jobboldal a megosztottabb, itt többször alakultak át a szövetségek. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője (Identitás és Demokrácia pártcsalád) mindent megtesz, hogy egy széles körű jobboldali összefogást hozzon létre, egyesítve az ID és a Giorgia Meloni-vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportját, s a Fidesz képviselőit. Ha ez nem sikerül, az EP korábbi főtitkára, Klaus Welle szerint Le Pen a Fidesszel és a jelenleg ECR-tag spanyol Vox párttal foghat össze.
Egy, a Politico brüsszeli hírportálnak nyilatkozó szakértő, Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete agytröszt európai uniós kutatási vezetője három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jobboldali pártszövetségekkel kapcsolatban,
Az első szerint maradna a jelenlegi status quo, vagyis az ECR és a többek között a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést magában foglaló Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok, valamint tőlük függetlenül a Fidesz és az ID-ből nemrég kizárt német AfD.
A második eshetőség, hogy a megújult ID-hez csatlakozna a Fidesz, sőt akár a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is, amivel a pártcsalád az ECR-t beelőzve a harmadik legnagyobb erővé válna az EP-ben.
A harmadik forgatókönyv szerint az ECR, az ID és a Fidesz egyesüléséből létrejönne egy konzervatív „szupercsoport”. Ez Le Pen célja, és Meloni sem zárta ki egy ilyen szövetség létrejöttét, amely a második erő lehetne az Európai Parlamentben, jelentősen megváltoztatva az erőviszonyokat. A megvalósulása azonban azzal járhat, hogy néhány korábbi ECR-tag elhagyja a pártcsaládot – vélekedik von Ondarza.
A független képviselőket gyakran környékezik meg a pártcsaládok vezetői. A Magyarország elleni kirohanásairól és a kötelező sorkatonaság erőltetéséről hírhedt EPP-vezér, Manfred Weber például Magyar Páter pártjának képviselőit látná szívesen a néppárti frakcióban.
A lap által megkérdezett bennfentesek arról számoltak be, hogy a független képviselők sokszor követelések egész sorával érkeznek a nagy pártcsaládokkal való megbeszélésekre, és gyakorlatilag oda ülnek be, ahol megkapják, ami szeretnének.
Az alkudozásokra mindössze huszonnégy nap áll rendelkezésre, tehát egy szűk hónapon belül megtudjuk, hogyan alakul majd az egyes frakciók összetétele.
Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia az Európai Bizottság elnökjelöltjét, akinek a személyéről előzetesen az Európai Tanácsban a tagállamok vezetőinek kell megegyeznie.
Borítókép: Az Európai Parlament épülete Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
