Miután ma este lezárják az urnákat az európai parlamenti választásokon, elindul az alkudozás a pártcsaládokhoz való csatlakozásról. A pártcsaládok a mandátumaik száma alapján jogosultak finanszírozásra, valamint a frakciók nagysága szerepet játszik a parlamenti tisztségek elosztásában is. Nem véletlen, hogy ötévente a választások után intenzív tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely idén különösen kiélezett lehet – írja a The Financial Times amerikai napilap.
A négy hagyományos nagy csoport az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták, a Renew és a zöldek. Ezektől jobbra és balra is találunk további csoportokat, valamint vannak pártcsaládoktól független képviselők is (az EPP-ből való 2021-es kilépésük óta például a Fidesz képviselői is függetlenek).
A négy nagy csoport taglétszáma az elmúlt időszakban csökkent, míg a többi csoportosulásé nőtt.
Közülük a Renew-ban épp forrnak az indulatok, mert a csoport jelenlegi vezetője, Valerie Hayer, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) pártjának listavezetője belengette a holland Szabad Demokrata Néppárt (VVD) kirúgását a pártcsaládból, miután az koalíciós megállapodást kötött Geert Wilders Szabadságpártjával. A VVD egyébként a pártcsalád egyik alapító tagja.
Az amerikai lap szerint mindig a jobboldal a megosztottabb, itt többször alakultak át a szövetségek. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője (Identitás és Demokrácia pártcsalád) mindent megtesz, hogy egy széles körű jobboldali összefogást hozzon létre, egyesítve az ID és a Giorgia Meloni-vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportját, s a Fidesz képviselőit. Ha ez nem sikerül, az EP korábbi főtitkára, Klaus Welle szerint Le Pen a Fidesszel és a jelenleg ECR-tag spanyol Vox párttal foghat össze.
Egy, a Politico brüsszeli hírportálnak nyilatkozó szakértő, Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete agytröszt európai uniós kutatási vezetője három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jobboldali pártszövetségekkel kapcsolatban,
Az első szerint maradna a jelenlegi status quo, vagyis az ECR és a többek között a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést magában foglaló Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok, valamint tőlük függetlenül a Fidesz és az ID-ből nemrég kizárt német AfD.
A második eshetőség, hogy a megújult ID-hez csatlakozna a Fidesz, sőt akár a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is, amivel a pártcsalád az ECR-t beelőzve a harmadik legnagyobb erővé válna az EP-ben.
