2019-ben nem kis meglepetésre és az európai parlamenti szavazati küszöböt épp csak megugorva került az Európai Unió legfontosabb pozíciójába Ursula von der Leyen korábbi német védelmi miniszter. Idén regnáló elnökként és az Európai Néppárt (EPP), az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjának csúcsjelöltjeként fut neki a választásnak, de ez korántsem jelenti azt, hogy biztos befutóként várhatná az év második felét.
Mielőtt egyáltalán az EP elé kerülhetne a neve, először is az Európai Tanácsban kellene megszereznie a tagállami vezetők minősített többségének szavazatát – mutat rá az első akadályra a Politico brüsszeli hírportál.
Az igazi nehézség azonban a 720 tagú Európai Parlamentben várhat von der Leyenre, ahol 361 szavazatot kellene összekaparnia. Ha az EPP, a liberális Renew, valamint a szocialisták egyhangúlag rá szavaznának, az nagyjából 390 igent jelenthetne a jelenlegi bizottsági elnök számára, azonban a szakértők azzal számolnak, hogy mindegyik pártcsaládban legalább tíz százalék lehet a renegátok aránya. Az EPP márciusi bukaresti jelölőkonferenciáján pedig a szavazatot leadók 18 százaléka utasította el a háborúpárti von der Leyent, ami nem sok jót vetít előre a botrányt botrányra halmozó jelenlegi elnök számára. A pártcsalád francia képviselőinek szavazatára például szinte biztosan nem számíthat.
Von der Leyennek további szövetségesek után kell néznie. Nem véletlenül „udvarol” a bizottsági elnök újabban látványosan Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek. Az ő támogatása a tanácsban is kulcsfontosságú von der Leyen számára, a parlamentben pedig döntő lehetne, ha számíthatna az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád szavazataira.
Csakhogy a szocialisták, a Renew és a Zöldek is belengették, hogy amennyiben von der Leyen megállapodik Melonival, akkor nem hajlandók támogatni.
Ha a jelenlegi bizottsági elnök inkább balra keresgél szövetségeseket, a szocialisták és a Renew mellett a Zöldeket is meg kell győznie, ami szintén nem ígérkezik könnyűnek. Annál is inkább, mivel a zöldek magyargyűlölő kirohanásairól ismert német EP-képviselője szerint követelésekkel állnának elő az esetleges támogatás fejében. Csakhogy ha von der Leyen rábólint a várhatóan többek között a zöldmegállapodás továbbvitelével kapcsolatos követelésekre, akkor a saját pártcsaládjából veszíthet (további) szavazatokat.
Ráadásul több politikai csoport is szeretné az európai parlamenti szavazást már júliusban, a nyári szünet előtti utolsó ülésen letudni, ami igen kevés időt hagyna von der Leyennek egy megállapodás tető alá hozására.
A bizottsági elnöki poszt és a többi befolyásos pozíció elosztásakor sokat nyomhat a latban az is, hogy milyen összetételű lesz az Európai Parlament az eheti választás után. A szakértők jelentős eltolódást várnak, nem csupán az egyes pártok mandátumainak számát illetően, de a pártcsaládokat érintő változások tekintetében is.
A jelenlegi legnagyobb pártcsalád, az EPP nagyjából a mostani felállásban kezdheti meg az új ciklust, ez azonban nem mondható el a Renew-ról – emeli ki a Politico brüsszeli hírportálon megjelent véleménycikkében Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete agytröszt európai uniós kutatási vezetője.
A Renew, amely jelenleg a harmadik legnagyobb pártcsalád, és így gyakran bizonyult a mérleg nyelvének az európai politikában, éppen azon vitázik, hogy kizárja-e soraiból egyik alapító tagját, a holland Szabad Demokrata Néppártot, mert koalíciós megállapodást kötött Geert Wilders Szabadságpártjával. A szocialisták a most záruló ciklusban kevesebben lettek: tizenhárom képviselő hagyta el a soraikat és csak öt csatlakozott hozzájuk.
A legnagyobb változást a jobboldali pártcsaládok tekintetében jósolja a szakértő. Szerinte három lehetőség látszik körvonalazódni. Az első szerint maradna a jelenlegi status quo, vagyis az ECR és a többek között a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést magában foglaló Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok valamint tőlük függetlenül a Fidesz és az ID-ből nemrég kizárt német AfD. A szakértő szerint ebben az esetben az ECR megállapodhatna Ursula von der Leyennel.
A második eshetőség, hogy a megújult ID-hez csatlakozna a Fidesz, sőt akár a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is, amivel a pártcsalád az ECR-t beelőzve a harmadik legnagyobb erővé válna az EP-ben, ami még inkább von der Leyen felé lökhetné az ECR-t.
A harmadik forgatókönyv szerint az ECR, az ID és a Fidesz egyesüléséből létrejönne egy konzervatív „szupercsoport”. Ez Le Pen célja, és Meloni sem zárta ki egy ilyen szövetség létrejöttét, amely a második erő lehetne az Európai Parlamentben, jelentősen megváltoztatva az erőviszonyokat. A megvalósulása azonban azzal járhat, hogy néhány korábbi ECR-tag elhagyja a pártcsaládot – vélekedik von Ondarza.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
