Az elmúlt évben a Korán-égetések Svédországot az erőszakos iszlám közvetlen célpontjává tették. Bár egyértelmű volt az iszlám világ részéről az üzenet, Stockholm – a szólásszabadság nevében – mégsem akadályozta meg ezeket a provokatív performanszokat. Pedig mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy nem lehet a (Korán-)tűzzel játszani.
Szomorú példa erre a svéd képzőművész, Lars Viks esete, aki kutyatesttel ábrázolta Mohamed prófétát, emiatt halálos fenyegetéseket kapott, Koppehágában rá is lőttek.
Emiatt folyamatos rendőri védelem alatt állt, végül egy közlekedési balesetben halt meg 2021-ben, két rendőrrel együtt, amikor a számára biztosított, 4,5 tonnás, páncélozott civil rendőrségi autó, máig tisztázatlan okból, nagy sebességgel átsodródott a szalagkorláttal elválasztott útpálya másik oldalára és egy teherautóval frontálisan ütközött.
Izrael gázai háborúja fokozta a társadalom polarizálódását és az erőszakos szélsőségesek aktivitását Európa-szerte, ez igaz Svédországra is, ahol már ezt megelőzően is komoly problémát okozott a terrorfenyegetettség és a radikális iszlám.
A Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadása után megnövekedett az antiszemita üzenetek előfordulása, és ez a svédországi zsidókkal szembeni fenyegetettség növekedéséhez vezetett, ami egészen odáig fajult, hogy a göteborgi zsidó közösség egyik rabbija arra kérte a híveket, ne viseljenek kipát, Dávid-csillagot és ne beszéljenek héberül nyilvánosan.
Az ősszel a miniszterelnök meglátogatta a malmői zsinagógát, ahol többek között arról beszélt Ulf Kristersson, hogy aggasztó a Svédország-szerte növekvő antiszemitizmus. Az igazságügyi miniszter, Gunnar Strömmer is osztotta a kormányfő véleményét, ezért arra utasította a rendőrséget, erősítsék meg a zsidósághoz köthető épületek megfigyelését, valamint pluszforrásokat biztosított a Zsidó Központi Tanácsnak saját biztonsági erősítéseinek finanszírozására.
