A választók a voksolás során kinyilvánított akaratának látványos figyelmen kívül hagyása Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek sem tetszett. Márpedig az EU harmadik legnagyobb gazdaságának kormányfőjét, aki ráadásul azon kevesek közé tartozott az unióban, aki megerősödve került ki a választásból, nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ha az [Olasz Testvérek] nevében kell beszélnem, akkor azt kell mondanom, hogy egyelőre számunkra lehetetlen Ursula von der Leyen vagy a többiek mellett szavazni, mert nem ismerjük a politikai napirendet
– mondta Nicola Procaccini, a Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik európai parlamenti képviselője.
Nem látom, hogy az olasz miniszterelnök támogatása nélkül új bizottsági elnök lépne hivatalba
– nyilatkozta a portálnak Sophia Russack, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (Centre for European Policy Studies) kutatója.
Nem lehet tudni, hogy Meloni pontosan mit szeretne elérni, de a szakértők azt feltételezik, hogy egy komoly gazdasági biztosi portfólióval és egy ECR-es ügyvezető alelnökkel vagy alelnökkel lenne elégedett.
Még ha az Európai Tanácsban sikerül is végül megszereznie a szükséges támogatást jövő héten Von der Leyennek, az EP, amely július közepén szavazhat, sem lesz könnyebb menet számára.
Az EPP-nek, a szocialistáknak és a liberálisoknak ugyan papíron megvan a kellő számú képviselője ahhoz, hogy a jelenlegi elnök megkapja a szükséges 361 voksot a 720 tagú testületben, de a szakértők szerint a három frakció legalább tíz százaléka nem fogja megszavazni Von der Leyent.
Mint arról beszámoltunk, az EPP márciusi kongresszusán csaknem húsz százalék elutasította, hogy a német politikus legyen a pártcsalád csúcsjelöltje, annak ellenére, hogy ő volt az egyetlen jelölt.
Ráadásul, mint fentebb említettük, a szocialisták nem bocsátották meg az EPP-nek az alkudozás során mutatott keménységet, így ott is nagyobb lehet a vártnál a nemmel szavazók aránya.
Ha pedig Von der Leyent nem sikerül áterőltetni a parlamenten, a többi jelölt (az Európai Tanács elnöki tisztségére Antonio Costa volt portugál kormányfő, az EP elnöki posztjára az azt jelenleg is betöltő máltai Roberta Metsola, a külügyi főképviselői pozícióra pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök) is veszélybe kerülhet, ami újabb hosszas egyeztetési folyamatot indíthat el, bizonytalan ideig késleltetve az új Európai Bizottság november elsejére tervezett hivatalba lépését.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle)
