Steven F. Hayward: Csodálom, ahogy Magyarország nemzeti identitása megértésére törekszik

A budapesti Ronald Reagan-emlékkonferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elnökletével irányított Ronald Reagan-emlékbizottság gondozásában került megrendezésre, a volt amerikai elnök halálának huszadik évfordulóján. Az eseményen előadó Steven F. Hayward történész lapunk megkeresésére kifejtette véleményét arról, hogy javulhat-e Amerika és Magyarország viszonya, ha november után már nem a demokratáké a Fehér Ház. A konzervatív amerikai szerző Ronald Reagan hagyatékáról, az amerikai antiszemitizmusról és a mainstream média balra tolódásáról is megosztotta velünk gondolatait.

Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora előadást tart a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett Ronald Reagan emlékkonferencián, 2024. június 5-én Fotó: Bach Mate

– Az X-en ön nemrég Görögországot méltatta, amiért külföldi diákokat utasítottak ki az Izrael-ellenes tüntetések miatt. Milyen léptékű most az antiszemitizmus az USA-ban, különösen az egyetemeken, és mennyire veszélyes ez a jelenség? Mindezt annak függvényében is kérdezem, hogy a Biden kormányzat nemrég épp Magyarországot vádolta antiszemitizmussal. 

– Erről sokat tudnék beszélni. Az Egyesült Államok az elmúlt húsz évben sok külföldi diákot fogadott a Közel-Keletről. Ez egy üzleti modell, ők teljes árat fizetnek a roppant drága amerikai egyetemeken. Így az egyetemek bevétel tekintetében függővé váltak ezen külföldi diákoktól, hisz a jelenlétük nyereséget termel. Közben a közel-keleti országokból, különösen Katarból, rengeteg pénz érkezett. 

Általában az amerikai egyetemek közel-keleti tanszékei igen radikális közel-keleti professzorokat vesznek fel, akik palesztinbarátok, Izrael-ellenesek és antiszemiták. Az egyetemek tehát nem szívesen utasítják ki azokat a külföldi diákokat, akik részt vesznek a campusok életét felforgató tüntetésekben, melyek a magántulajdon ellen irányulnak és amelyek megszegik a törvényeket és a helyi szabályokat is, hisz így rengeteg pénzt veszítenének. Az agresszívan viselkedő, zsidókat fenyegető diákokat ugyan ki kellene zárni, de a mi egyetemeink gyávák. 

Szerintem a kormánynak sokkal kritikusabbnak kellene lennie ezen tanszékekkel szemben, és meg kellene vonni tőlük minden finanszírozást. Az antiszemitizmus jó 20-30 éve egyre csak burjánzik az egyetemeken. A Hamász október 7-i támadása után a helyzet csak tovább romlott, és az indulatok még inkább felszínre kerültek. Nem hiszem, hogy ez a probléma egyhamar megszűnik. 

– A magyar–amerikai kapcsolatok nem túl jók manapság. Miért van ez így, és javulhatnak-e, ha ismét egy republikánus elnöké vagy Trumpé a Fehér Ház?

– Igen, abszolút, különösen ha Trump lesz újra az elnök, aki kedveli a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, és ezt többször hangoztatta is. 

Akár Trumpról, akár más republikánus politikusról beszélünk, ők sokkal jobban tiszteletben tartják az egyes országok önrendelkezését. Magyarországnak megvannak a saját elképzelései az alkotmányáról, a keresztény örökségéről vagy arról, hogy a házasság egy férfi és egy nő egysége. A parlament hozott bizonyos törvényeket az LMBTQ-oktatással kapcsolatban is, és ezeket a republikánusok mind támogatják is, elismerve Magyarország jogát arra, hogy különbözzön a többi európai országtól, ha akar.

Ma Amerikában ezekben a kérdésekben rengeteg a megfelelési kényszer, ami a külpolitikánkra is kiterjed. A jelenlegi amerikai nagykövet, David Pressman például nagyon ellenséges, és abszolút nem viselkedik diplomatikusan. Látom az X-en a hozzászólásait, ahol gyakran célzatosan bírálja Magyarországot és annak kormányát. Egy nagykövetnek nem szabadna ilyet tennie. A Biden-kormányzat egyoldalúan felmondta a magyar–amerikai adóegyezményt kifejezetten azért, hogy az ellenvéleménye miatt megbüntesse Magyarországot. A baj az, hogy az adóegyezmény felmondása csak nehezíti, illetve csökkenti az itteni befektetések vonzerejét az amerikaiak számára, tehát a lépésnek semmi értelme. Ezt egyértelműen büntetésnek szánták, ami véleményem szerint helytelen, továbbá bántó és jellegét tekintve politikai természetű döntés.

 Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora a Magyar Nemzetnek nyilatkozik a budapesti Ronald Reagan-emlékkonferencián (Fotó: Bach Máté)

– Reagan komoly erőfeszítéseket tett Amerika világhatalmi státusának helyreállítására, ami Trump esetében a MAGA mozgalommal foglalható össze. Reagan elnökségének vannak konkrét tanulságai a konzervatív kormányok számára? 

– Ez egy nagyon jó kérdés. Ronald Reagan egy dolgot különösen fontosnak tartott az amerikaiak és az európaiak számára: hogy büszkék legyenek a hazájukra, hogy igazi hazafik legyenek és hogy szeressék a hazájukat. 

Csodálom Magyarországban, ahogy törekszik saját nemzeti identitása megértésére, és hogy az megünnepelje, illetve hazafias érzelmekkel viszonyuljon hozzá.

Az amerikai elit, az egyetemek és a média nagy része gyűlöli az országot: folyton Amerika történelmi gondjain rágódnak, mint a rasszizmus vagy a gazdasági egyenlőtlenség. Mára ez az USA-val kapcsolatos negatív hangulat széles körben elterjedt, és bár sok amerikainak nem tetszik, nem ők azok, akiknek a New York Timesban rovataik, vagy a tévében műsoraik vannak. Tehát ez az egyik harc, ami zajlik. Ami a kérdés másik részét illet, Reagan elnök egyik célja valóban az volt, hogy „Tegyük Újra Naggyá Amerikát”. Magát a szlogent (Make America Great Again) már 1992-ben Bill Clinton is használta, bár erre ma már nem sokan emlékezhetnek. A New York Times egy nagyon baloldali, neomarxista világképet fest, elnyomókra és elnyomottakra osztva a világot, és azt állítja, hogy az Egyesült Államok mindig is elnyomók oldalán állt. Amíg ezt a narratívát folytatjuk, csak fokozódik a polarizáció, a megosztottság és a düh a politikánkban.

Borítókép: Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora előadást tart a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett Ronald Reagan-emlékkonferencián, 2024. június 5-én (Fotó: Bach Máté)