Steven F. Hayward: Csodálom, ahogy Magyarország nemzeti identitása megértésére törekszik

A budapesti Ronald Reagan-emlékkonferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elnökletével irányított Ronald Reagan-emlékbizottság gondozásában került megrendezésre, a volt amerikai elnök halálának huszadik évfordulóján. Az eseményen előadó Steven F. Hayward történész lapunk megkeresésére kifejtette véleményét arról, hogy javulhat-e Amerika és Magyarország viszonya, ha november után már nem a demokratáké a Fehér Ház. A konzervatív amerikai szerző Ronald Reagan hagyatékáról, az amerikai antiszemitizmusról és a mainstream média balra tolódásáról is megosztotta velünk gondolatait.

2024. 06. 06. 17:34
BPM_20240605 (8)
Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora előadást tart a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett Ronald Reagan emlékkonferencián, 2024. június 5-én Fotó: Bach Mate
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az előadásában ön párhuzamot vont Reagan elnök kommunizmus elleni harca és a mai kulturális marxizmus között. Pár napja pedig szóvá tette az X-en, hogy a Washington Post olvasótábora a felére csökkent. Lát egyfajta tendenciát, hogy van egyfajta igény a jobboldali, konzervatív hangok felerősödésére a médiában? Csökkent a woke, a PC kultúra és a gendernarratíva tábora?

– Ennek a problémának több összetevője is van. Évek óta erodálódik az amerikai média fősodrához sorolható lapok és csatornák olvasó-, illetve nézőtábora. Úgy tűnik, a folyamat az utóbbi időben felgyorsult, részben azért is, mert Amerikában a fősodorhoz tartozó számos médium még inkább balra tolódott. 

A New York Times, a nagy tévécsatornák hírszerkesztőségei mindig is liberálisak voltak. De most már teljesen a woke lázában égnek, és azon elit egyetemek végzőseit szerződtetik magukhoz, melyek az elmúlt húsz évben kifejezetten balra tolódtak.

Ez pedig már hatással van a szerkesztőségekre is. Az idősebb szerkesztők és riporterek arra panaszkodnak, hogy már nem értik a fiatalokat, akik kicsit „őrültek”. Én előszeretettel csinálok viccet a témából. Példának okáért itt a Washington Post, ahol megjelent egy cikk arról, hogy az emberek mennyire félreértik a macskákat. Így bizony! Nyilván lehet ilyet írni, de a nagy újságoknak nem erről kellene tudósítaniuk. A hírekről kellene beszámolniuk, nem pedig életviteli és egyéb furcsaságokról. Közben persze az internet, hogy is mondjam, demokratizálta a hírszakmát. Tehát kisebb erőbedobással, befektetéssel is be lehet törni a hírközlésbe. Bárki létrehozhat egy weboldalt, ahol lehetnek követői és nézői, így ma több hírforrást találunk, mint valaha. 

BPM_20240605 (19)
Steven F. hayward, a UC Berkeley professzora a Magyar Nemzetnek adott interjút a Ronald Reagan-emlékkonferencián (Fotó: Bach Máté)

– Erre Joe Rogan és az általa vezetett podcast is kiváló példa.

– Így van. Egy olyan személy, mint Joe Rogan, nemcsak a sikere miatt fontos, hanem azért is, mert ő képviseli azt, amit én nem hiteles újságírásnak nevezek. Sok újságírónk olyan felsőfokú intézményből érkezik, mint a Columbia Journalism School vagy a Missouri. Általában mindannyian nagyon baloldaliak, és hajlamosak mind ugyanazt gondolni. Aztán megjelenik Joe Rogan, aki a sportmúltjával és a valóságshow-k kapcsán vált híressé, és olyan kérdéseket feszeget, amiket mások nem, illetve olyan vendégeket fogad, akiket sok új műsor nem. És mára már komoly közönsége van. 

Tehát megnyílt egy hatalmas piac valami más előtt, ami nem uniformizált, és ami nem felel meg, illetve nem igazodik ahhoz a nagyon szűk látókörhöz, amit a mainstream média gondol a világról.

– Ezt a Covid-világjárványnál láttuk igazán, amikor sokan azt firtatták, vajon mi az, ami működne: a maszk vagy valamilyen kezelés, illetve a vírus tényleg egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el? Ezeket a kérdéseket a hírmédia elhallgatta, néha a kormányunk kérésére. De mostanra kiderült, hogy a kétkedőknek szinte mindenben igazuk volt, és szinte az összes „konvencionális bölcsesség” megdőlt. Ezt most már a média is elismeri. A New York Times például egy pár nappal ezelőtti hosszú cikkben töredelmesen bevallja, hogy a vírus tényleg egy olyan laboratóriumból szivároghatott ki, ahol új vírusok előállításával kísérleteztek. 

– Az X-en ön nemrég Görögországot méltatta, amiért külföldi diákokat utasítottak ki az Izrael-ellenes tüntetések miatt. Milyen léptékű most az antiszemitizmus az USA-ban, különösen az egyetemeken, és mennyire veszélyes ez a jelenség? Mindezt annak függvényében is kérdezem, hogy a Biden kormányzat nemrég épp Magyarországot vádolta antiszemitizmussal. 

– Erről sokat tudnék beszélni. Az Egyesült Államok az elmúlt húsz évben sok külföldi diákot fogadott a Közel-Keletről. Ez egy üzleti modell, ők teljes árat fizetnek a roppant drága amerikai egyetemeken. Így az egyetemek bevétel tekintetében függővé váltak ezen külföldi diákoktól, hisz a jelenlétük nyereséget termel. Közben a közel-keleti országokból, különösen Katarból, rengeteg pénz érkezett. 

Általában az amerikai egyetemek közel-keleti tanszékei igen radikális közel-keleti professzorokat vesznek fel, akik palesztinbarátok, Izrael-ellenesek és antiszemiták. Az egyetemek tehát nem szívesen utasítják ki azokat a külföldi diákokat, akik részt vesznek a campusok életét felforgató tüntetésekben, melyek a magántulajdon ellen irányulnak és amelyek megszegik a törvényeket és a helyi szabályokat is, hisz így rengeteg pénzt veszítenének. Az agresszívan viselkedő, zsidókat fenyegető diákokat ugyan ki kellene zárni, de a mi egyetemeink gyávák. 

Szerintem a kormánynak sokkal kritikusabbnak kellene lennie ezen tanszékekkel szemben, és meg kellene vonni tőlük minden finanszírozást. Az antiszemitizmus jó 20-30 éve egyre csak burjánzik az egyetemeken. A Hamász október 7-i támadása után a helyzet csak tovább romlott, és az indulatok még inkább felszínre kerültek. Nem hiszem, hogy ez a probléma egyhamar megszűnik. 

 

– A magyar–amerikai kapcsolatok nem túl jók manapság. Miért van ez így, és javulhatnak-e, ha ismét egy republikánus elnöké vagy Trumpé a Fehér Ház?

– Igen, abszolút, különösen ha Trump lesz újra az elnök, aki kedveli a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, és ezt többször hangoztatta is. 

Akár Trumpról, akár más republikánus politikusról beszélünk, ők sokkal jobban tiszteletben tartják az egyes országok önrendelkezését. Magyarországnak megvannak a saját elképzelései az alkotmányáról, a keresztény örökségéről vagy arról, hogy a házasság egy férfi és egy nő egysége. A parlament hozott bizonyos törvényeket az LMBTQ-oktatással kapcsolatban is, és ezeket a republikánusok mind támogatják is, elismerve Magyarország jogát arra, hogy különbözzön a többi európai országtól, ha akar.

Ma Amerikában ezekben a kérdésekben rengeteg a megfelelési kényszer, ami a külpolitikánkra is kiterjed. A jelenlegi amerikai nagykövet, David Pressman például nagyon ellenséges, és abszolút nem viselkedik diplomatikusan. Látom az X-en a hozzászólásait, ahol gyakran célzatosan bírálja Magyarországot és annak kormányát. Egy nagykövetnek nem szabadna ilyet tennie. A Biden-kormányzat egyoldalúan felmondta a magyar–amerikai adóegyezményt kifejezetten azért, hogy az ellenvéleménye miatt megbüntesse Magyarországot. A baj az, hogy az adóegyezmény felmondása csak nehezíti, illetve csökkenti az itteni befektetések vonzerejét az amerikaiak számára, tehát a lépésnek semmi értelme. Ezt egyértelműen büntetésnek szánták, ami véleményem szerint helytelen, továbbá bántó és jellegét tekintve politikai természetű döntés.

BPM_20240605 (20)
 Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora a Magyar Nemzetnek nyilatkozik a budapesti Ronald Reagan-emlékkonferencián (Fotó: Bach Máté)

– Reagan komoly erőfeszítéseket tett Amerika világhatalmi státusának helyreállítására, ami Trump esetében a MAGA mozgalommal foglalható össze. Reagan elnökségének vannak konkrét tanulságai a konzervatív kormányok számára? 

– Ez egy nagyon jó kérdés. Ronald Reagan egy dolgot különösen fontosnak tartott az amerikaiak és az európaiak számára: hogy büszkék legyenek a hazájukra, hogy igazi hazafik legyenek és hogy szeressék a hazájukat. 

Csodálom Magyarországban, ahogy törekszik saját nemzeti identitása megértésére, és hogy az megünnepelje, illetve hazafias érzelmekkel viszonyuljon hozzá.

Az amerikai elit, az egyetemek és a média nagy része gyűlöli az országot: folyton Amerika történelmi gondjain rágódnak, mint a rasszizmus vagy a gazdasági egyenlőtlenség. Mára ez az USA-val kapcsolatos negatív hangulat széles körben elterjedt, és bár sok amerikainak nem tetszik, nem ők azok, akiknek a New York Timesban rovataik, vagy a tévében műsoraik vannak. Tehát ez az egyik harc, ami zajlik. Ami a kérdés másik részét illet, Reagan elnök egyik célja valóban az volt, hogy „Tegyük Újra Naggyá Amerikát”. Magát a szlogent (Make America Great Again) már 1992-ben Bill Clinton is használta, bár erre ma már nem sokan emlékezhetnek. A New York Times egy nagyon baloldali, neomarxista világképet fest, elnyomókra és elnyomottakra osztva a világot, és azt állítja, hogy az Egyesült Államok mindig is elnyomók oldalán állt. Amíg ezt a narratívát folytatjuk, csak fokozódik a polarizáció, a megosztottság és a düh a politikánkban.

Borítókép: Steven F. Hayward, a UC Berkeley professzora előadást tart a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett Ronald Reagan-emlékkonferencián, 2024. június 5-én (Fotó: Bach Máté)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.