Ronald Reagan, aki a Szovjetunió megdöntését tűzte ki célul

Ronald Reagan halálának 20. évfordulóján, június 4-én tartják meg Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Ronald Reagan Emlékbizottság közös konferenciáját, amelyen magyar és nemzetközi szakértők egyaránt felszólalnak. A Magyar Nemzetnek Szabó Marcel alkotmánybíró adott interjút az esemény kapcsán, a beszélgetés során kitértünk a volt amerikai elnök személyére, valamint politikájára is.

Ronald Reagan, az Egyesült Államok egykori elnöke 1987. szeptember 30-án Washingtonban. Fotó: Mike Sargent Forrás: AFP

A lapunknak nyilatkozó alkotmánybíró hangsúlyozta, ezzel az Egyesült Államok egy megkérdőjelezhetetlen erőfölényt tudott demonstrálni, amely egyébként a szovjet–amerikai tárgyalások során is eszközzé vált Washington számára. Az ezzel járó előnyt Mihail Gorbacsov későbbi szovjet elnök is elismerte, noha Reagan programja korántsem volt olyan fejlett és részletesen kidolgozott, mint ahogyan azt Moszkva felé kommunikálta a Fehér Ház.

– Belehajszolta a Szovjetuniót egy olyan fegyverkezési versenybe, amelynek végül a gazdasági összeroppanás és a Szovjetunió összeomlása lett az eredménye

– fogalmazott Szabó Marcel.

Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára 1986-ban Fotó: AFP/Ann Ronan Picture Library

A szakértő felhívta azonban a figyelmet arra, Reagan tanácsadói sokáig kételkedtek a terv sikerében, nem hittek abban, hogy tényleg erőfölénybe tudja helyezni az Egyesült Államokat. Hozzátette: Reagan viszont bízott saját kommunikációs képességeiben, és politikájának, valamint a Szovjetunió összeomlása következményeképp kialakult az unipoláris világrend, amelyben „az Egyesült Államok szándékai, akarata határozta meg a világ szereplőinek mozgásterét”. Hangsúlyozta, Reagan személyes teljesítménye, amelyhez ha még hozzávesszük Szent II. János Pál pápát, valamint Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök kormányzását, „nagyon jelentősen és nagyon nagy mértékben fordított a történelem kerekén”.

Reagan előtt, Jimmy Carter kormányzása idején ugyanis az Egyesült Államokban egy egészen más politika uralkodott, maely belföldön elszabaduló árakhoz, inflációhoz és temérdek gazdasági nehézséghez vezetett, a nemzetközi színtéren pedig a nyugati nagyhatalom egy sokkal kevésbé értékelt országnak számított.

– Reagan célja az volt, hogy Amerikát újra naggyá tegye, és bár kisebb beavatkozásokra került sor, egyértelmű volt, hogy kommunikációval és retorikával biztosította az Egyesült Államok elrettentő erejét – anélkül, hogy komolyabb katonai konfliktushoz vezetett volna

– foglalta össze az egykori amerikai elnök politikáját és célkitűzéseit Szabó Marcel.

A beszélgetés során röviden érintettük Reagan második ciklusának már a Közel-Keletre is irányuló politikáját. Lapunknak az alkotmánybíró elmondta, Izrael ekkoriban vált Washington meghatározó partnerévé, emellett a nagyhatalom igyekezett az arab országokkal is közeli kapcsolatokat kiépíteni. Reagan neve kapcsán az 1979-es iráni iszlám forradalom után kitört, 1980 és 1988 közötti iráni–iraki háborúról érdemes szót ejteni, amelyben bár az Egyesült Államok eleinte semleges maradt, az elnök úgy látta jónak, ha az egyensúly elvét képviseli, azaz arra törekszik, hogy a háború végére egyik fél se erősödjön meg túlságosan. A Szovjetunióval való versenyzés még a Teherán és Bagdad közötti háborúból sem maradt ki, Szabó Marcel rámutatott, az irániaknak szállított fegyverekből származó haszonból próbált a nicaraguai kommunista ellenes erőknek pénzeket biztosítani.

Ronald Reagan volt amerikai elnök szobrának felavatása Budapesten 2011. június 29-én Fotó: AFP/Attila Kisbenedek 

Ronald Reagan 2004-ben, 93 éves korában hunyt el, és bár két ciklusát temérdek kritika érte, rendkívül fontos szerepet játszott a Szovjetunió összeomlásában, a fegyverkezési versenyben és így az európai helyzet átalakulásában. Emléke hazánkban is éléken él, a volt amerikai elnök tiszteletére 2011-ben a Ronald Reagan Emlékbizottság állított szobrot Budapesten.

Borítókép: Ronald Reagan, az Egyesült Államok egykori elnöke 1987. szeptember 30-án Washingtonban (Fotó: AFP/Mike Sargent)