Az asztal mentette meg
Egy újabb elvetélt kísérlet után Stauffenberg elhatározta, hogy maga hajtja végre a merényletet.
1944. július 20-án a táskájába rejtett pokolgépet közvetlenül Hitler ülőhelye mellé helyezte a kelet-poroszországi – ma Lengyelország és a Kalinyingrádi terület határa közelében fekvő – főhadiszálláson, a Wolfsschanzéban (Farkasverem) egy megbeszélés előtt. Társai a tanácskozás kezdetén felhívták Berlinből, ő pedig elhagyta a szobát, ahol a bomba tíz perc múlva felrobbant. A detonáció nyomán négyen meghaltak, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek, de Hitler csodával határos módon szinte sértetlen maradt. Stauffenberg távozása után ugyanis az egyik tábornok megbotlott a táskában és távolabb tolta azt, a robbanás erejét csökkentette a masszív tölgyfaasztal lába és lapja is, valamint hogy a barakkban a légnyomás jobban szétoszlott.
Stauffenberg a robbanást hallva biztos volt a sikerben, ezért azonnal Berlinbe repült, hogy beindítsa a hatalomátvételt.
A puccsisták kiáltványban tették közzé Hitler halálhírét, hívásaik nyomán a beavatott tisztek őrizetbe vették az SS és a közigazgatás kiszemelt vezetőit. Amikor azonban kiderült, hogy a Führer életben maradt, egyre többen hagyták cserben őket, Fromm pedig rögtönítélő bíróság elé állította és még aznap este kivégeztette Stauffenberget, Olbrichtot és mindazokat, akik elárulhatták volna, hogy tudomása volt a merényletről, de nem akadályozta meg azt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!