A nap, amikor hajszálon múlt Adolf Hitler élete

A Führer csodával határos módon életben maradt, a meghiúsult puccskísérletet véres megtorlás követte.

Adolf Hitler a merényletkísérlet előtt. Fotó: Photo12 via AFP

Az asztal mentette meg

Egy újabb elvetélt kísérlet után Stauffenberg elhatározta, hogy maga hajtja végre a merényletet. 

1944. július 20-án a táskájába rejtett pokolgépet közvetlenül Hitler ülőhelye mellé helyezte a kelet-poroszországi – ma Lengyelország és a Kalinyingrádi terület határa közelében fekvő – főhadiszálláson, a Wolfsschanzéban (Farkasverem) egy megbeszélés előtt. Társai a tanácskozás kezdetén felhívták Berlinből, ő pedig elhagyta a szobát, ahol a bomba tíz perc múlva felrobbant. A detonáció nyomán négyen meghaltak, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek, de Hitler csodával határos módon szinte sértetlen maradt. Stauffenberg távozása után ugyanis az egyik tábornok megbotlott a táskában és távolabb tolta azt, a robbanás erejét csökkentette a masszív tölgyfaasztal lába és lapja is, valamint hogy a barakkban a légnyomás jobban szétoszlott.

Stauffenberg a robbanást hallva biztos volt a sikerben, ezért azonnal Berlinbe repült, hogy beindítsa a hatalomátvételt. 

A puccsisták kiáltványban tették közzé Hitler halálhírét, hívásaik nyomán a beavatott tisztek őrizetbe vették az SS és a közigazgatás kiszemelt vezetőit. Amikor azonban kiderült, hogy a Führer életben maradt, egyre többen hagyták cserben őket, Fromm pedig rögtönítélő bíróság elé állította és még aznap este kivégeztette Stauffenberget, Olbrichtot és mindazokat, akik elárulhatták volna, hogy tudomása volt a merényletről, de nem akadályozta meg azt.

Hajtóvadászat a tettesek után

Az őrjöngő Hitler valóságos hajtóvadászatot indított és halállal büntette mindazokat, akikről feltételezhető volt, hogy tudtak az összeesküvésről. 

Sokan meg sem várták, hogy értük jöjjenek, öngyilkosságot követtek el: így tett Henning von Tresckow tábornok a keleti fronton, Kluge az őt Berlinbe szállító repülőgépen. A rendkívül népszerű, háborús hős Rommelnek felajánlották az öngyilkosság lehetőségét, ezután állami temetést kapott.

Emlékhely a kivégzett merénylőknek (Fotó: AFP/DPA)

A perek sorozata 1944. augusztus 7-én kezdődött, a vádlottakat a statáriális bíróság a Gestapo által beterjesztett „bizonyítékok” alapján halálra ítélte. Többségüket meztelenül hentes kampóra akasztották, a kivégzéseket lefilmezték Hitler számára. A „népbírósági” perek még 1945-ben is tartottak, Fromm tábornokot 1945 márciusában érte el végzete. 

A tisztogatás során hétezer embert tartóztattak le, majdnem ötezret ki is végeztek – a Gestapo ezt az alkalmat is felhasználta, hogy leszámoljon a rendszer még megmaradt potenciális ellenzékével.

Stauffenbergék kivégzésének helyszínén 1953-ban emlékművet állítottak fel. 1999 óta a német hadsereg, a Bundeswehr a merénylet napján minden évben ünnepélyes eskütételt rendez, az újoncok a Hitlerrel szembeni ellenállókra emlékezve tesznek esküt Németország szabadságának védelmére. A merénylet történetéről több film is készült, talán a legismertebb 2008-ban Valkűr címmel, Tom Cruise főszereplésével.