A jogszabály nem engedi a kitoloncolási határozat elleni fellebbezést, de nem világos, hogy a bíróság – például Finnország uniós jogi kötelezettségei miatt – feldolgozatlanul hagyhat-e egy ilyen fellebbezést.
A jogszabállyal mindenesetre a finn kormány kivételesen egyszerre akart üzenni Oroszországnak és a saját választóinak is.
A finn kormány eddig lehetetlennek tartotta a határátkelőhelyek megnyitását a személyforgalom számára a keleti határon, de nem világos még, hogy mikor és hány határátkelőt nyithat meg. Amennyiben pedig problémák adódnak a nyitásból, a kormánynak mérlegelnie kell, hogy újra lezárja-e a határt, a köztársasági elnökkel együttműködve életbe lépteti-e a veszélyhelyzeti törvényt, vagy mindkettőt meglépi.
A törvény az egész határon vagy egy részén is végrehajtható. Ha például egyetlen határátkelőt megnyitnának, és Oroszország felől nagyszámú menedékkérő érkezne oda a szükséges dokumentumok nélkül, akkor a törvényt például csak azon a határátkelőhelyen lehetne alkalmazni. Nem világos azonban, hogy a bevándorlókat hogyan juttatnák vissza az orosz oldalra. A szárazföldi határátlépőket valószínűleg csak a határátlépés után több kilométerrel lehet észlelni vagy elkapni.
A Finnország és Oroszország közötti szárazföldi határon nincs kerítés, de még csak áthatolhatatlan erdő sincs, hanem jelentős számú, farönkszállításra szánt erdei út, amelyen könnyű átlépni a határt. Nem utolsósorban pedig Finnországnak nincsenek forrásai a szárazföldi határátlépés megakadályozására, a törvény pedig nem befolyásolja ezt a helyzetet.
Borítókép: Loujas és Piitulainen finn határőrök Nita kutyával járőröznek Joensuuban, az orosz határ közelében (Fotó: AFP/Jarno Artika/Lehtikuva)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!