Bekeményített a finn kormány a migrációs krízis miatt + videó

A határőrök az adott helyzetben mérlegelhetik, hogy kit küldenek vissza.

Fotó: AFP

Finnországban harmincan lépték át a szárazföldi határt télen, miután az Oroszországgal közös keleti határon lezárták az átkelőhelyeket. A határzár előtt több mint ezer harmadik országbeli állampolgár kért menedékjogot Finnországban a keleti határon – írta a Helsingin Sanomat (HS).

A finn kormány már több mint hét hónapja tartó határzára alatt az Észtország és Oroszország közötti Narva–Ivangorod határállomás vált népszerű kerülőúttá

 – adta hírül Jenni Jeskanen, szintén a HS-ben, vagy ahogy a finnek mondják, a Hesariban. Mint kifejtette, Finnországban tavaly év végén megközelítőleg negyvenezer finn és orosz kettős állampolgár élt, illetve összesen csaknem százezer oroszul beszélő, akiknek Oroszországban vannak rokonaik, beteg szüleik, gyermekeik, unokáik, gondoskodnivalójuk és gyökereik. 

Ők továbbra is ingáznak, annak ellenére, hogy a határátlépés fáradtságos, lassú, drága és bizonytalan lett. Finnországban jogtudósok és néhány parlamenti képviselő méltán aggódik a menedékkérők emberi jogainak megvalósulása miatt a keleti határon. A Finnország és Oroszország között ingázók helyzete viszont a jelek szerint senkit sem érdekel.

Pedig a Narva és Ivangorod közötti határátkelő nagyon zsúfolt, ennek több oka is van.

Jenni Jeskanen azt írta, két és fél órát állt a sorban, mire eljutott az orosz határellenőrzésig, az észt oldalról Oroszországba érkezők pedig négyórányi sorban állásról számoltak be. Ezt persze nem mindenki bírja. Viszont a finn határzár miatt megnőtt az utazók száma, míg Észtország májusban éjszakára bezárta határállomásait, vagyis a határátkelőket nappalra hagyta nyitva. Oroszország pedig már februárban lezárta saját határátkelőjét az autósok elől, az utasok így poggyászaikkal gyalog teszik meg a kilométeres utat a határig.

Az ingázók helyzetén előreláthatóan könnyít majd, hogy a finn parlament pénteken elfogadta a vitatott és megkérdőjelezhető, július 22-én hatályba lépő „kitoloncolási törvényt”, amelynek értelmében Finnországnak meg kell nyitnia lezárt keleti határát, legkésőbb a téli fagyok előtt. A törvényből ugyanakkor több új kérdés adódott, mint amennyit eddig megválaszolt. 

A határőrök a bevándorlókkal való „interakciós helyzetben” esetről esetre értékelhetik, hogy a határhoz érkező olyan kiszolgáltatott helyzetben van-e, hogy nem kerülhet vissza az orosz oldalra. A gyakorlatban ez értelmezhető lehet például a gyermekek, a fogyatékkal élők és gondviselőik vonatkozásában.

Az, hogy ez az eseti értékelés a gyakorlatban hogyan történik, illetve hogyan képezik ki a határőröket még nem világos, de a határőrség belső utasításaitól függ. Finn jogászok szerint a határőrök gyakorlatilag nem alkalmazhatják a törvényt anélkül, hogy megsértenék az uniós jogot és Finnország nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A jogszabály nem engedi a kitoloncolási határozat elleni fellebbezést, de nem világos, hogy a bíróság – például Finnország uniós jogi kötelezettségei miatt – feldolgozatlanul hagyhat-e egy ilyen fellebbezést. 

A jogszabállyal mindenesetre a finn kormány kivételesen egyszerre akart üzenni Oroszországnak és a saját választóinak is.

A finn kormány eddig lehetetlennek tartotta a határátkelőhelyek megnyitását a személyforgalom számára a keleti határon, de nem világos még, hogy mikor és hány határátkelőt nyithat meg. Amennyiben pedig problémák adódnak a nyitásból, a kormánynak mérlegelnie kell, hogy újra lezárja-e a határt, a köztársasági elnökkel együttműködve életbe lépteti-e a veszélyhelyzeti törvényt, vagy mindkettőt meglépi.

A törvény az egész határon vagy egy részén is végrehajtható. Ha például egyetlen határátkelőt megnyitnának, és Oroszország felől nagyszámú menedékkérő érkezne oda a szükséges dokumentumok nélkül, akkor a törvényt például csak azon a határátkelőhelyen lehetne alkalmazni. Nem világos azonban, hogy a bevándorlókat hogyan juttatnák vissza az orosz oldalra. A szárazföldi határátlépőket valószínűleg csak a határátlépés után több kilométerrel lehet észlelni vagy elkapni. 

A Finnország és Oroszország közötti szárazföldi határon nincs kerítés, de még csak áthatolhatatlan erdő sincs, hanem jelentős számú, farönkszállításra szánt erdei út, amelyen könnyű átlépni a határt. Nem utolsósorban pedig Finnországnak nincsenek forrásai a szárazföldi határátlépés megakadályozására, a törvény pedig nem befolyásolja ezt a helyzetet.

Borítókép: Loujas és Piitulainen finn határőrök Nita kutyával járőröznek Joensuuban, az orosz határ közelében (Fotó: AFP/Jarno Artika/Lehtikuva)