Gál Kinga: Egy európai alternatívát szeretnénk kínálni, nem egy alternatívát Európának

Hivatalosan is megalakult a Patrióták Európáért pártcsalád a napokban, amely így az Európai Parlament harmadik legnagyobb erőjévé vált. A Magyar Nemzetnek Gál Kinga, a frakció első alelnöke adott interjút: beszélgettünk többek közt a megalakulásig vezető útról, a frakció létrehozásának jelentőségéről és a legsürgetőbb feladatokról kiemelve a béke megteremtése irányába tett konkrét politikai lépéseket.

Megalakult a Patrióták Európáért EP-frakciója Fotó: Bodnár Boglárka

– Hétfőn történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi, megalakult a Patrióták Európáért pártcsalád. Hogyan teltek a megalakulást megelőző napok?

– Az elmúlt napok intenzív tárgyalással és munkával teltek. Másfél héttel ezelőtt Bécsben közép-európai pártelnökök, Orbán Viktor a Fidesz, Andrej Babis a cseh ANO és Herbert Kickl az osztrák Szabadságpárt részéről közösen aláírta a Patrióta kiáltványt Európa jövőjéért, és bejelentették európai parlamenti frakcióalapítási törekvéseiket. Azóta szinte naponta jelezte érdeklődését a frakcióhoz való csatlakozás iránt több és több párt Európa-szerte. Így jutottunk el hétfőig, amikor is 13 európai párt 84 képviselője 12 tagállamot képviselve létrehozta az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját. Nem sokszor alakul új frakció az Európai Parlamentben ilyen rövid idő alatt. Átütő összeurópai siker a patrióta, szuverenista jobboldali pártok ilyen mértékű összefogása. Történelmi jelentőségűnek ezért lehet joggal nevezni ezt a frakcióalapítást.

– Honnan vagy kitől ered a pártcsalád megnevezése, és mit jelképez?

– Ez a megnevezés az, ami a legjobban lefedi, hogy kik vagyunk és mit célzunk meg. Hiszen mindannyian büszke hazafiak vagyunk, akik meg szeretnénk őrizni saját hazánkat és kultúránkat úgy, ahogy elődeinktől örököltük. Képesek és hajlandóak vagyunk küzdeni a nemzeti érdekeinkért. Olyan pártok európai parlamenti képviselőivel kezdtük meg a közös munkát, akik a tagállamaik és választópolgáraik érdekeit helyezik előtérbe és határozottan fel fognak lépni azokkal a brüsszeli bürokratikus döntésekkel szemben, amelyek antidemokratikus módon semmibe kívánják venni az állampolgárok érdekeit, valamint a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányok szuverenitását. 

Mi hiszünk Európa jövőjében, ezt egyértelműen hangsúlyozzuk kiáltványunkban is. Hiszünk a szuverén nemzetállamokon alapuló erős Európában és a leghatározottabban kiállunk a föderalista, centralista brüsszeli politikai folyamatokkal szemben. Egyértelművé tesszük azt is, hogy mi nem mások ellen, hanem a hazánkért lépünk fel. Hazafiak vagyunk és nem Európa-ellenesek.

A frakcióalakítást követő sajtótájékoztatón is kiemeltem: nem egy alternatívát szeretnénk kínálni Európának, hanem egy európai alternatívát. Arra törekszünk, hogy örökbe tudjuk hagyni gyermekeinknek, a következő generációknak mindazt, ami Európából olyan csodálatos érték: a hagyományokat, a kereszténységünket, a nyelvünket, a tájainkat, a történelmünket. Ezeket tiszteletben kell tartani. Az európai parlamenti választások eredményei jól mutatják, hogy a jelenlegi brüsszeli irányt képviselő pártok támogatottsága csökkent. Az emberek változást akarnak mindahhoz képest, amit eddig jelentett a brüsszeli politika. Ám mi történt a választások után? A brüsszeli elit az európai polgárok szavazatokkal kifejezett akaratát semmibe vette. Jól látható, hogy mindennél fontosabb nekik a status quo, ezért még elvtelen politikai paktumokat is képesek kötni. A brüsszeli bürokrácia saját hatalmának átmentésében érdekelt. Mi, partióták, az ilyen esztelen és ehhez hasonló paktumok miatt tartottuk fontosnak összefogni és egy ütőképes európai parlamenti erőt alkotni, amelyik célja változtatni mindenen. Azokkal a kérdésekkel kívánunk foglalkozni, amik valójában érintik az embereket. Arra törekszünk, hogy a brüsszeli elit túlkapásaival szemben hozzuk vissza a józan ész érvényesülését az európai politikába. Egyrészt, hogy megőrizzük értékeinket – itt gondolunk az európai zsidó–keresztény gyökerekre –, hogy nemet mondjunk az illegális bevándorlásra, megvédjük a külső határainkat, hogy egy erős, versenyképes Európáért dolgozzunk és azért, hogy béke és szabadság legyen Európában. Hiszen a kezdetekkor a béke fenntartására jött létre ez az Európai Unió, és azt látjuk, hogy most ez van a legnagyobb veszélyben.

 – Deutsch Tamás a megalakulást követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ön az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójának második embere. Pontosan mit jelent egy ilyen fontos funkció betöltése?

– Az első alelnöki tisztségre választottak meg és tiszteltek meg bizalmukkal a frissen összegyűlt európai parlamenti képviselők. A frakció összetartásában, az irányvonalak kijelölésében lehet ezáltal kulcsszerepem. Gyakorlatilag ez az elnök teljes körű helyettesítését, távolléte esetén feladatainak ellátását jelenti, legyen szó házbizottsági üléseken történő részvételről, kiemelt vitákban felszólalásról, egyéb, az alapító okiratunkban meghatározott feladatkörökről. Óriási siker, hogy összeállt ez a frakció, és hogy megteremtettük a nemzeti delegációk között az összhangot. Az előkészítő munkában nagy hasznomra volt az elmúlt húsz év európai parlamenti tapasztalata és intézményi ismeretem. Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen bizalmat kaptam képviselőtársaimtól arra, hogy a közösen megfogalmazott nemes célokat sikeresen megvalósíthassuk. Állok elébe a kihívásnak.

– Első alelnökeként mit gondol, melyek a legsürgetőbb, leggyorsabban megvalósításra váró intézkedések?

– Azt mindenképpen meg kellene akadályozni, hogy az előbb említett elvtelen, brüsszeli fősodor által kötött politikai paktumok most érvényesülni tudjanak. Ez nem megy egyik napról a másikra, de az idő nekünk játszik, és bízom benne, hogy szövetségesként tekintve a másik jobboldali, konzervatív frakcióra, valóban változást tudunk elérni ebben a politikai gondolkodásban és a brüsszeli bürokrácia dominanciájában. Remélem, hogy előbb sikerül ez, mint utóbb.

 Természetesen állandóan napirenden tartjuk majd az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, és azt, hogy megvédjük a külső határokat, hiszen itt hibát hibára halmozott az Európai Bizottság az elmúlt időszakban, például a migrációs paktum áterőltetésével. 

Ezzel kapcsolatban sok a teendő, hiszen látjuk, hogy ebben a kérdésben is egyértelműen változást várnak az európai választópolgárok. Konkrét lépéseket kell tenni ahhoz, hogy ezt a méregzöld, úgynevezett Green Dealt hozzuk vissza a realitások talajára. Másképp tönkreteszi az európai mezőgazdaság biztonságát, a gazdákat, nem beszélve versenyképességünk elvesztéséről. Szükséges, hogy vissza tudjunk térni a józan észhez, hiszen ettől távolodott el az európai, a brüsszeli döntéshozatal az utóbbi időben. Számos olyan dosszié van az asztalon, amiből azt látjuk, hogy erős a törekvés a nemzetállami szuverenitás csorbítására, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket a centralista, föderalista tendenciákat visszavagdossuk, és hogy a tagállami hatásköröket is tiszteletben tartó politika kezdjen újra érvényesülni. Ennek komoly vitái és küzdelmei lesznek az elkövetkező időszakban. 

Rövid távon pedig nekünk mindenképpen az a célunk, hogy az egy időben zajló uniós elnökségünk prioritásait érvényre juttassuk. De mindennél fontosabb, hogy történjenek lépések a béke megteremtése felé.

 Ehhez a magunk tudását, politikai erejét, és hamarosan a konkrét szavazatainkat szeretnénk hozzátenni.

– Milyennek látja az együttműködést Jordan Bardellával, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével?

– Jordan Bardellát régóta ismerem, dolgoztunk már együtt európai parlamenti képviselőként. Úgy gondolom, hogy egy komoly, megbízható és segítőkész politikus, aki méltón fogja képviselni és szervezni ezt a frakciót. A politikai irányvonal pedig teljesen egyezik azzal, amit mi megfogalmaztunk a Patrióta kiáltványban.

Borítókép: Gál Kinga, a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció alelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti listavezetője a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. július 8-án. (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)