A Magyarországgal szomszédos országokban, 2021–2022-ben lezajlott népszámlálásainak csak a felvidéki magyarságra vannak végleges, részletes és feldolgozott adatok – derül ki a a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Ifjúságkutató Intézet kutatásából, amelyet Tusványoson mutattak be. A kutatók rámutattak arra, hogy Romániában és Szerbiában még nem közölték a településszintű adatokat, Ukrajnában pedig 2001 óta nem tartottak népszámlálást. És egyik országban sem közöltek még olyan részletes adatokat, hogy a vegyes házasságok legfrissebb trendjei vizsgálhatók legyenek – tették hozzá.
A legutóbbi népszámlálások eredményei alapján ugyanakkor mindegyik külhoni nemzetrész lélekszáma csökkent. A rendszerváltás óta az erdélyi magyarok száma csaknem 40 százalékkal, a felvidékieké 20 százalékkal, a vajdasági magyaroké pedig majdnem 50 százalékkal csökkent. A mindenütt megfigyelhető, kedvezőtlen értékű öregedési indexek alapján a külhoni magyarság lélekszámában a következő években is csökkenő tendencia várható.
Kárpátalján a magyarok valószínűsíthető létszáma 125–135 ezer között mozoghatott 2017-ben, a háború következtében az otthon tartózkodó kárpátaljai magyar lakosság 100 ezer fő körüli létszámra csökkent. A külhoni magyar közösségek kedvezőtlen korfája miatt a népességcsökkenés a gyermekeket és a fiatalokat markánsabban érintette, mint az idősebb korosztályokat.
Összehasonlítva a többség és a kisebbségi magyar közösségek termékenységét, az nem különbözik radikálisan. A szomszédos államokban kisebb ingadozásokkal, de tendenciáját tekintve emelkedett a termékenységi arányszám az utóbbi évtizedben, így a kutatók azt feltételezik, hogy ez a magyarok esetében is hasonlóképp történt. A kis eltérés a kisebbség kárára – az országos átlag és a magyar átlag között – legalább három tényezővel magyarázható.
Az egyik, hogy a vegyes házasságokban született gyermekeket magasabb arányban regisztrálják többségi nemzetiségűként (tehát elképzelhető, hogy nem a termékenységi ráta alacsonyabb, hanem a regisztrálásnál többséginek regisztrálnak számos gyermeket). A másik, hogy a 2011-es (és 2021-es) népszámlálásoknál viszonylag magas a nemzetiségre vonatkozó válasz megtagadása. A demográfusok feltételezése szerint ez elsősorban a kisebbségek esetében bír torzító hatással. Romániában például 2,5 millió lakos nemzetiségi adata hiányzik (!). A harmadik, hogy a külhoni magyarság öregedési indexe magasabb az országos átlagnál.
Az elemzők becslései szerint – a 2021–22-es népszámlálások alapján, illetve a SUMMA 2017 kutatás alapján – Erdélyben 262 ezer, Felvidéken 112 ezer 500, a Vajdaságban 52 ezer, Kárpátalján pedig 35 ezer magyar család él. Hasonló becslések alapján Romániában 7500, Szlovákiában 3300, Szerbiában 1350, Ukrajnában pedig 1300 magyar gyermek született 2021–22-ben. Így összesen a jelzett négy országban az utóbbi évek átlagában mintegy 13 500 magyar nemzetiségű gyermek születését regisztrálták.
Borítókép: Tusványos – 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Fotó: MTI/Veres Nándor)
