Válaszúthoz érkezett az amerikai külpolitika. Ha a demokraták valószínű elnökjelöltje, Kamala Harris jelenlegi alelnök kerül hatalomra, ő valószínűleg az elhibázott washingtoni külpolitika hagyományait folytatja majd. Ha viszont a republikánusok jelöltjét, Donald Trump volt amerikai elnököt választják meg novemberben, az fordulatot hozhat az Egyesült Államok és a világ többi részének viszonyában.
Washington katasztrofális hibák sorát követte el, és elvesztegette a hidegháború megnyerésével kialakított politikai tőkét – mutatott rá a The National Interest amerikai nemzetbiztonsági és külpolitikai portálon megjelent írásában Greg R. Lawson elemző. Ezek a hibák megrendítették az Egyesült Államok globális pozícióját, és semmibe vették az amerikai középosztály érdekeit.
A Trump–Vance-kormányzat viszont új, realista megközelítést hozhat az amerikai külpolitikába, de több kül- és belpolitikai kihívást is kezelnie kell, hogy valós fordulatot tudjon elérni.
A washingtoni elit több területen is kudarcot vallott az elmúlt időszakban. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a határbiztonság elhanyagolása volt, amely nemcsak aláásta az állam szuverenitását és óriási terhet rótt a szociális szolgáltatásokra, de a kábítószerek – köztük újabban a fentanil – hatalmas mértékű beáramlását és ezzel több százezer amerikai halálát okozta.
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump már első elnöksége idején sikeresen fékezte meg az illegális migrációt a Egyesült Államok déli határán, idei kampányában pedig e munka folytatása mellett tömeges kitoloncolásokat helyezett kilátásba.
A szabadkereskedelmi politika erőltetésével a demokrata kormányzat veszélybe sodorta a középosztálybeli amerikaiak, különösen a Középnyugat ipari régióiban élők megélhetését. E réteg számára új reményt jelenthetne Trump alelnöke, J. D. Vance, aki nem csupán testközelből ismeri a térség problémáit (nagy sikerű könyvet is írt róla), de amennyiben felhatalmazást kap a választóktól, valószínűleg a protekcionista iparpolitikát képviseli majd Washingtonban.
