Válaszúthoz érkezett az amerikai külpolitika. Ha a demokraták valószínű elnökjelöltje, Kamala Harris jelenlegi alelnök kerül hatalomra, ő valószínűleg az elhibázott washingtoni külpolitika hagyományait folytatja majd. Ha viszont a republikánusok jelöltjét, Donald Trump volt amerikai elnököt választják meg novemberben, az fordulatot hozhat az Egyesült Államok és a világ többi részének viszonyában.
Washington katasztrofális hibák sorát követte el, és elvesztegette a hidegháború megnyerésével kialakított politikai tőkét – mutatott rá a The National Interest amerikai nemzetbiztonsági és külpolitikai portálon megjelent írásában Greg R. Lawson elemző. Ezek a hibák megrendítették az Egyesült Államok globális pozícióját, és semmibe vették az amerikai középosztály érdekeit.
A Trump–Vance-kormányzat viszont új, realista megközelítést hozhat az amerikai külpolitikába, de több kül- és belpolitikai kihívást is kezelnie kell, hogy valós fordulatot tudjon elérni.
A washingtoni elit több területen is kudarcot vallott az elmúlt időszakban. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a határbiztonság elhanyagolása volt, amely nemcsak aláásta az állam szuverenitását és óriási terhet rótt a szociális szolgáltatásokra, de a kábítószerek – köztük újabban a fentanil – hatalmas mértékű beáramlását és ezzel több százezer amerikai halálát okozta.
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump már első elnöksége idején sikeresen fékezte meg az illegális migrációt a Egyesült Államok déli határán, idei kampányában pedig e munka folytatása mellett tömeges kitoloncolásokat helyezett kilátásba.
A szabadkereskedelmi politika erőltetésével a demokrata kormányzat veszélybe sodorta a középosztálybeli amerikaiak, különösen a Középnyugat ipari régióiban élők megélhetését. E réteg számára új reményt jelenthetne Trump alelnöke, J. D. Vance, aki nem csupán testközelből ismeri a térség problémáit (nagy sikerű könyvet is írt róla), de amennyiben felhatalmazást kap a választóktól, valószínűleg a protekcionista iparpolitikát képviseli majd Washingtonban.
Ráadásul Washington az orosz biztonsági aggályok elhanyagolásával Kína karjaiba lökte Oroszországot, a Közel-Keleten pedig meggondolatlan kalandokba bocsátkozott, és az államok berendezkedésének megváltoztatására tett törekvésekkel destabilizálta a régiót – sorolja a problémákat az elemzés.
Egy esetleges Trump–Vance-kormányzat világos alternatívát kínálhat a fenti kihívásokra, amire nagy szüksége lenne az Egyesült Államoknak. Lawson írása hat fő területet azonosít, amelyekben a republikánus adminisztráció fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.
- Először is az Egyesült Államok nem lehet többé a világ rendőre, ehelyett arra kell ösztönöznie az európai NATO-tagországokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat.
- Másodszor újra kell kalibrálni az Oroszországgal való kapcsolatokat.
- Harmadszor korlátozni kell az Egyesült Államok közel-keleti szerepvállalását, de úgy, hogy közben továbbra is megadja Izraelnek a szükséges segítséget a Hamász ellen, illetve ellensúlyozni tudja Irán ambícióit.
- Negyedszer az Egyesült Államoknak fel kellene karolnia Indiát, hiszen az ország erőteljes ellensúlyt jelenthet Kínával szemben a délkelet-ázsiai térségben.
- Ezzel párhuzamosan szükség van a Japánnal való kapcsolat megerősítésére is.
- Végül, de nem utolsósorban nem szabad hagyni, hogy Kína megtámadja Tajvant, és ezáltal megszerezze az ellenőrzést a csúcstechnológiás félvezetők gyártása felett.
Ezen irányváltás azonban csak akkor lehet sikeres, ha párhuzamosan belpolitikai változások is kísérik. Ezek közül a legfontosabb egy olyan energiastratégia kialakítása, amely – az Egyesült Államok bőséges természetierőforrás-készletét kihasználva – megfizethető villamos energiát biztosít mind az ipar, mind a polgárok számára.
A Kínától való függőség csökkentése érdekében szükség van a kritikus ellátási láncok áthelyezésére, a bányászat és a finomító kapacitások növelésére. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok megőrizhesse technológiai fölényét, növelni kell az élvonalbeli kutatás-fejlesztés kormányzati támogatását. Ezzel párhuzamosan fokozni kell az amerikai munkaerő versenyképességét például a technológiai szektorban, az ipar egyes területein pedig deregulációra van szükség.
Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje és alelnökjelöltje, J. D. Vance ohiói szenátor (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)
