Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy elérje az 1991-es nemzetközileg elismert határokat. Erről beszélt a The Guardian brit napilapnak az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Győznünk kell, hogy felszabadítsuk polgárainkat, akik a megszállt területeken vannak, akik szenvednek
– húzta alá Olekszandr Szirszkij.
– Mint sok katona, ő is ritkán látja a családját – mondta. – Bátor embereink vannak és nehéz történelmünk – jegyezte meg.
Szenvednek nélkülem, szóval lehet, hogy ez nekem is gond. De tudom, hogy nyerni fogunk. Tudom, hogyan kell csinálni. És biztos vagyok benne, hogy megtesszük
– tette hozzá.
Szirszkij azt is elmondta, hogy az orosz erők sokkal jobban felszereltek, mint az ukránok, több harckocsival, gyalogsági harcjárművel és katonával rendelkeznek, amelyek létszáma a 2022-es invázió kezdetén mért 100 ezer katonáról mára 520 ezerre nőtt. Rámutatott, hogy Moszkva az év végéig 690 ezer főre tervezi növelni haderejét.
Ami a felszerelést illeti, 1:2 vagy 1:3 arány van a javukra
– mondta. Az ukrajnai pontos adatokat azonban nem hozták nyilvánosságra.
2022 óta az orosz harckocsik száma megduplázódott, 1700-ról 3500-ra, míg a tüzérségi rendszerek háromszorosára, a páncélozott szállítógépek száma pedig 4500-ról 8900-ra nőtt.
Annak ellenére, hogy az oroszok minden oldalról támadják az ukrán állásokat, a katonai vezető úgy véli, hogy meg lehet állítani az orosz előrenyomulást.
Szirszkij megjegyezte, hogy az ukrán erők „nem védik meg mindenáron a romokat”, és Oroszország számbeli fölénye ellenére sokkal több katonát veszített, mint Ukrajna – írja a The Guardian.
Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az ukrán légvédelmet. Ebben az F–16-os gépek segíthetnek, de hozzátette, a nyugati szövetségesek ígérete ellenére sem biztos, hogy mikor szállítják azokat Ukrajnába.
Az F–16-osoknak azonban a lelövés veszélye miatt legalább 40 kilométerre kell lenniük a fronttól, ezért az ukrán erők a drónok bevetésére térnek át.
Szirszkij azt állítja, hogy Ukrajna eddig „mintegy 200 kulcsfontosságú helyszínt” célzott meg az Oroszországi Föderáció területén. Ezek katonai logisztikához kapcsolódnak, húzta alá.
Kevés a katona, a frontra vinné az embereket az ukrán vezetés
Kijev számára az egyik legfontosabb kihívás az elhunyt vagy megsérült ukrán katonák helyére újoncok keresése. Éppen ezért a kormány a közelmúltban 27-ről 25 évre csökkentette a hadkötelezettség korhatárát. A múlt héten pedig életbe lépett egy új törvény, amely előírja a férfiaknak, hogy regisztrálják adataikat a katonai toborzóközpontokban.
A fegyveres erők parancsnoka elmondta, hogy mozgósítás nélkül nem tud új tartalékokat és dandárokat létrehozni, amelyekre azért van szükség, mert Oroszország növeli szárazföldi haderejét. Azaz még több fiatalt küldene a háborús húsdarálóba Kijev.
Nagyon fontos számunkra, hogy Ukrajna minden állampolgára eleget tegyen alkotmányos kötelességének. Remélem, a győzelem után el tudják mondani a gyerekeiknek, hogy hol voltak. Hol voltál, amikor Ukrajna összes polgára ilyen ádáz csatákban vívott? Ez a kérdés
– tette hozzá.
Felszólította a külföldön élő ukránokat is, hogy csatlakozzanak a háborús erőfeszítésekhez. A kiképzésüket Lengyelországban szervezik meg, majd a 977 kilométer hosszú frontra küldik őket. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az ukrán parlament három hónappal meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást. A Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget.
Borítókép: A 2024. június 22-i képen RPG–7 típusú gránátvetővel tüzel egy kiképzőprogramban részt vevő fegyenc a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Orosz–ukrán háború 
