– Számomra az volt a legfontosabb, hogy valamennyi orosz partnerem nagyon határozottan kijelentette, hogy az Északi Áramlat nem fogja negatívan befolyásolni a Lengyelországba irányuló gázszállításokat – mondta a lengyel miniszterelnök.
– De ha azt kérdezik tőlem, hogy sikerült-e lebeszélnem az oroszokat az Északi Áramlat projektről, akkor a válaszom az, hogy nem – tette hozzá Donald Tusk.
Varsó attól tart, hogy az Északi Áramlat a területét megkerülve lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megszakítsa az ország létfontosságú gázellátását, miközben továbbra is szállítana Nyugat-Európába – fogalmazott a Reuters. Viktor Zubkov orosz miniszterelnök (2008) azonban Tuskkal találkozva azt mondta, hogy az Északi Áramlat „európai léptékű projekt, amelynek célja az egész kontinens energiabiztonsága” – írta a hírügynökség akkor.
Tusk kijelentette, hogy Varsó készen áll egy „hosszú beszélgetésre” Moszkvával arról, hogy Lengyelország feloldja vétóját az EU–Oroszország tárgyalásokon.
– Szándékaink egyértelműek – nem akarunk tovább blokkolni, készek vagyunk tárgyalni a szerződés olyan formulájáról, amely biztosítaná a lengyel energiaérdekeket – mondta. – A kilátásaink szerint gyorsan megállapodásra jutunk, amely lehetővé tenné a vétó feloldását.
Ez akkor történt éppen, amikor Lengyelország tárgyalásokat folytatott az amerikai kormánnyal a tervezett rakétavédelmi pajzs elemeinek lengyel területen történő elhelyezéséről. Oroszország akkor úgy vélte, hogy a pajzs veszélyezteti nemzetbiztonságát.
– Putyin elnök nem lelkes híve ennek a projektnek, de nyilvánvalóan elfogadta Lengyelország jogát, hogy eldöntse, milyen és kinek a létesítményeit fogadja a saját területén – mondta Tusk a lengyel médiának. – A lengyel kormány azonban nem fog beleegyezni abba, hogy harmadik országbeli katonák állandóan jelen legyenek a bázison – tette hozzá 2008-ban Donald Tusk.
Borítókép: Az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 2 balti-tengeri gázvezeték használaton kívüli csövei a Sassnitz településen lévő kikötő területén (Fotó: AFP)
