– A magyar elnökség az európai parlamenti választások eredményét úgy értelmezi, hogy az európai választók visszaigazolták a változásra való igényt. A magyar elnökség felelőssége, hogy a változásra való igényt megjelenítse, és ilyen módon próbáljon stratégiai párbeszédet kezdeményezni a tagállamokkal – mondta Bóka János szerdán A magyar EU-elnökség célkitűzései az új intézményi ciklus című panelbeszélgetésen Tusványoson.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter kifejtette: a mostani magyar uniós elnökség speciális, ugyanis „ez egy átmeneti intézményi elnökség”.
Lehetőségek az intézményi ciklus elején
„Egy intézményi ciklust lezárunk, és egy új kezdődik. Az új intézményi ciklus legelején van lehetőségünk arra, hogy az EU következő öt évének politikai irányvonalán dolgozzunk. Tegyünk jelzéseket, hogy hol kell irányt váltani, hol kell lassítani, gyorsítani” – értékelt. Bóka János elmondta:
az elmúlt öt évben az EU tevékenységében látták, hogy például a versenyképesség, a kohézió, a mezőgazdasági politika, a védelmi együttműködés vagy a demográfiai kihívások területén az EU gyakran hiányos, elhibázott válaszokat adott.
A miniszter úgy véli, mint minden változás, ez is konfliktusokkal jár, de szerinte akkor járnak el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítőszerep felvállalása mellett ezeket a konfliktusokat felvállalják.
Az unió és a véleményszabadság
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője szerint az Európai Bizottság „túljátssza magát, a saját pozícióit folyamatosan erősíteni kívánja, centralizált hatalmat von magához”. A képviselő úgy látja, hogy az európai parlament szintén erősödni akar, próbál minél több döntésben részt venni. Úgy véli: amikor az unióban bojkottról beszélnek, az az uniót gyengíti, hiszen több tíz millió polgárt zárnak ki a diskurzusból azzal, hogy a képviselőiket kizárják a döntéshozatalból. Leszögezte: az uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság.
Van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, amely elfogadott, ha valaki azt hangoztatja, az elfogadott, a többi véleményt kizárják. A béke is szitokszó sajnos ma az unióban
– értékelt a képviselő. Hozzátette: az egyetlen alaptétel, ami elhangozhat, az Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Hogy mi lesz a háború után, arra szerinte senki nem igyekszik választ találni. A képviselő szerint fontos lenne a mostani magyar elnökség során felállítani egy menetrendet Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Globális nagyvállalatok érdekei
Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője szerint jellemző az uniós politikára, hogy nagyon szép tervek, stratégiák készülnek, majd bekerülnek a fiókba, és semmi nem valósul meg. A képviselő úgy véli, alapvető problémák vannak az uniós demokráciával.
Súlyos probléma, hogy az átláthatóság nem valósul meg. Pontosan tudjuk, hogy hatalmas befolyással rendelkező multinacionális cégek lobbistái ezrei ágyazták be magukat a brüsszeli döntéshozatali folyamatokat meghatározó intézmények közelébe
– jelentette ki. Hozzátette: súlyos politikai problémákat lát az uniós politikai elitben. A képviselő szerint kevés tényező valósult meg abból, amelyeket ígértek nekünk, amikor az unióhoz csatlakoztunk. Óriási különbségek vannak a különböző régiók között az unióban, ami a fejlettséget illeti. Mint fogalmazott, az EU nem alkalmas arra, hogy megfelelő időben és megfelelő hatékonysággal hozzon döntéseket.
Borítókép: Bóka János (Fotó: Purger Tamás/MTI)
