Nyilvános korbácsolás és börtön – így félemlítik meg a tálibok Afganisztánt + videók

Nincs zene, nyugati frizurák, de még a térségben igen népszerű vízipipa sem – állapította meg az ENSZ legfrissebb jelentése, amelyben arról írtak, milyen az élet Afganisztánban a tálibok uralma alatt. A hatalmat 2021 augusztusában vették át a fegyveresek, néhány héttel később pedig az utolsó nemzetközi katona is elhagyta az országot, lezárva a húszéves missziót. Afganisztánt a nemzetközi szervezetek zöme is elhagyta, a tálibok pedig teljesen átalakították az országot, számos szigorú intézkedést hozva.

Afgán burkát viselő nőket kísérnek fiú gyerekek Észak-Afganisztánban 2024. május 1-jén. Fotó: Omer Abrar Forrás: AFP

„A félelem és megfélemlítés légkörét teremtették meg a tálibok” – írta legfrissebb jelentésében az ENSZ afganisztáni missziója (UNAMA). Afganisztánban 2021 augusztusában vették át a hatalmat a tálibok, néhány héttel később pedig az utolsó amerikai katona is elhagyta a dél-ázsiai országot, mellyel véget ért a mintegy húsz évig tartó nemzetközi misszió.

A hatalomátvétellel temérdek változás következett be az afgánok mindennapjaiban. Az ENSZ szerint a zenehallgatás, a vízipipa szívása, valamint a nyugati stílusú hajviselet is büntetést von maga után. Mindezeken felül iszlámellenesnek nyilvánították a Valentin-nap megünneplését, az emberek és állatok képeinek megjelenítését. Utóbbi kapcsán a jelentés példaként megemlített egy tavaly januári esetet, amikor több tartományban, köztük Kunduzban az embereket és állatokat ábrázoló hirdetéseket eltávolították vagy elfedték – az intézkedés alól az útlevelekkel kapcsolatos hirdetések sem voltak kivételek.

Noha a tálibok a hatalomátvétel után azt ígérték, nem fognak visszatérni az előző tálib kormányzás szigorú szabályaihoz, a nőket sem kímélték korlátozásaikkal: az ENSZ statisztikai adatai szerint 2021. augusztus 15. és 2024. március 31. között legalább 1033 olyan esetet regisztráltak, amikor a tálibok erőszakkal próbálták betartatni szabályaikat.

A napokban közzétett jelentés kitért a hatóságok konkrét végrehajtási eszközeire is, ezek között említette a letartóztatásokat, a rossz bánásmódot, valamint a nyilvános korbácsolásokat. Nemrégiben a világszervezet egy magas rangú tisztviselője egyenesen emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a tálibok tevékenységét, de még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is hasonló álláspontjának adott hangot szerdán a washingtoni NATO-csúcstalálkozón.

A nőket érintő korlátozások között továbbá szerepel a nők tulajdonában álló vállalkozások, a szépségszalonok bezárása, mindezeken túl nem szerepelhetnek filmekben sem. A listát viszont még lehetne folytatni, például azzal, hogy férfi kísérő nélkül a nők nem utazhatnak.

A katari Dohában nagyjából másfél hete tartották meg az ENSZ legutóbbi, Afganisztánnal kapcsolatos találkozóját, melyen a tálibok először képviseltették magukat. Nemzetközi szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, a tálibokkal való egyeztetések nem jelentik azt, hogy hivatalosan is elismerték volna a tálib vezetést.

Borítókép: Afgán burkát viselő nőket kísérnek fiú gyerekek Észak-Afganisztánban 2024. május 1-jén (Fotó: AFP/Omer Abrar)